Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Csobán Endre: A számvevőségi iratok selejtezése / 194–207. o.

200 CSOBÁN ENDRE és iratoknak legalább 80—90%-át kiselejtezzük, a selejte­zési jegyzék csaknem olyan terjedelmű lenne, mint az ik­tatókönyv (napló), s az utókorra csak akkor bírna érték­kel, ha a puszta számon kívül a tárgyat, az okmányoknál a bevétel vagy a kiadás összegét is közölnénk. Selejtezési jegyzék helyett készítsünk inkább selej­tezési jegyzőkönyvet, amelyben a selejtezés legfontosabb mozzanatait jegyezzük fel, így a selejtezés sorrendjét, a selejtezést gátló vagy megkönnyítő körülményeket, az ik­tatási vagy irattári rendszer sajátságait, az íratok állapo­tát, a feltűnőbb hiányokat és egyéb fontosabb mozzanato­kat. Az állami számvitel egységesítéséről szóló, már idé­zett rendelet kimondja, hogy fegyelmi alatt álló tisztvise­lők hivatalának iratait a fegyelmi vizsgálat tárgyát képező időre vonatkozólag selejtezni nem szabad. 11 Természete­sen az ilyen különleges körülményeket is feljegyezzük a selejtezési jegyzőkönyvben, A gyakorlati selejtezés technikailag a következő fázi­sokon halad végig. Az egy számhoz tartozó iratot, okmányt, iratcsomót vagy okmánycsomót kézbevéve — az állandóan előttünk fekvő iktatókönyv (főnapló, jegyzék, számadás, stb.) meg­felelő rovata alapján — megállapítjuk a folyószám, sze­mély (személyek) és a tárgy azonosságát. Ezt követöleg az iratok egyenként való megvizsgálása útján azt állapít­juk meg, hogy van-e közöttük olyan irat, esetleg mellék­letképen olyan füzet, könyv vagy más tárgy, amelyet az Utasítás rendelkezései értelmében meg kell tartanunk. Ennek a vizsgálatnak az Utasítás pontjai alapján tételen­ként kell végbemennie s különös figyelmet kell fordítani azokra a szempontokra, amelyek a közigazgatási, helyi és általános történeti, kulturális, gazdasági, politikai, társa­dalmi, közjogi, magánjogi, irodalmi, tudományos vagy mű­vészeti álláspontról való értékelést írják elő. Különösen ennél az értékelésnél, de egyébként is figyelembe kell venni nemcsak az iratok és mellékleteik tulaj donképeni tartalmát, hanem az íratok vagy mellékletek bármely ré­szén található hivatalos vagy nem hivatalos feljegyzéseket, szavakat, rajzokat, stb. Ne felejtsük el, hogy nem egy ér­tékes nyelvemlékünk egészen más tartalmú könyvekbe vagy iratokba írva maradt ránk. (Ne felejtsük el, hogy 11 Lásd: 48.385/1905. P. M. sz. r. 407 §, és 13.428/1884. P. M. sz. r. 3. §.

Next

/
Thumbnails
Contents