Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A vármegyei levéltár selejtezése / 172–180. o.

176 KLEIN GÁSPÁR kérhető lenne a tiszti főügyész véleménye. A közgyűlési határozat alapján csak maga a levéltárnok selejtezzen, e munkában a névaláíráson kívül és a levéltárnok eljárását helyeslő megjegyzésnél egyéb tevékenységet alig végző bizottságra nincs szükség. Nézzük most már, hogy milyen iratok selejtezhetők? Az 1867 utáni időből származó iratok csoportjában is találhatók olyanok, amelyek egyáltalán nem selejtezhetők. A tervezet b—r pontok alatt sorolja fel ezeket, ez a felsorolás azonban ma már nem állhat meg. Az 1902, évi III, te. ugyanis államosította a vármegyei számvevőséget, az 1936. évi IX. t.-c. pedig az egészségügyet, így ezek iratai ma már kívül esnek a vármegyei illetékességen. Üj határkövet jelent a közigazgatás történetében az 1929. évi XXX. te, amely a kisgyűlés hatáskörébe sok, azelőtt a közgyűlés által tárgyalt ügyet utal, A kisgyűlésben új szerv keletkezett tehát, amelyre ugyancsak figyelemmel kell lenni, A tervezet ezenkívül nem tesz különbséget központi és járási iratok között, pedig — véleményünk szerint — itt is megkülönböztetésre lenne szükség, A tervezet egyenként, az iratkezelési egységre s az irattestre való tekintet nélkül sorolja fel a ki nem selejtezhető iratokat, a könnyebb eligazodás végett azonban kívánatos lenne a selejtezhetőség feltételeit az utóbbiak kereteiben keresni, Az irattesteket véve figyelembe, az elnöki iratokkal nem sokat kell foglalkoznunk. Ezeket, mint bizalmas természetű iratokat rendesen megsemmisítik és így levéltárba egyáltalán nem kerülnek. Az alispáni, illetőleg közigazgatási iratok csoportjában egyáltalán nem selejtezhetők a) a közgyűlési jegyzőkönyvek, b) a kisgyűlések és bizottsági ülések jegyzőkönyvei, c) a felekezeti és állami anyakönyvi másodpéldányok és a hozzájuk tartozó iratok, d) a leiratok, diplomák, alapítvány- és kiváltságlevelek és az ezek kihirdetését bizonyító okiratok, a tisztviselők hivatali esküjéről felvett, valamint az állampolgári eskütételí jegyzőkönyvek, a vármegyei és községi alapok számadásai, az egyesületek és társulatok alapszabályai, a vármegyei és községi ingatlanokra vonatkozó szerződések, a szabadalmak, engedélyokiratok, vám és révkíváltságok, vásárszabadalmak, vásári helypénzdíj szabások, szabályrendeletek. Nem esnek továbbá selejtezés alá a) azok az iratok, melyek az általános helyi történeti, közjogi tekintetben értékekkel bírnak, vagy a kincstár, magánosok, családok, községek és a vármegye