Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése III., A számvevőhivatal : harmadik és befejező közlemény / 130–157. o.

A M. KIR. HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 157 hoz fordulni felvilágosításért- A kikeresést egyébként azzal is megkönnyítették, hogy a számadásokat és a számadással kapcsolatos összes iratokat nem az irattárban, hanem az ügyosztályokon őrizték. Ez azonban nem jelentette azt, hogy bárki hozzájuk nyúlhatott és kiemelhette őket. Az iratokat kebelbéli tisztviselőnek is csak elismervény ellenében kölcsönözték ki. * Részletesen szabályozták az utasítások a szolgálati rendet is (ordo servitii), ennek ismertetése azonban már kívülesík e dolgozat keretein és a helytartótanács történetének megírójára vár.

112 Hasonlóképpen nem térhet ki ez a tanulmány a helytartótanács felügyelete és irányítása alatt többé-kevésbbé önállóan működött hivatalok

113 ügyintézésének tárgyalására, hiszen előbb szervezetüket és hatáskörüket kellene tisztázni, legalább is annyira, amennyire a tanáccsal kapcsolatban elkerülhetetlen volt. Az újkori magyar közígazgatástörténet előtt a megoldásra váró feladatoknak hosszú sora áll. Ember Győző, • 112 Az 1803-i utasítást 1. Htt-i lvt. A 2324. raktári sz. a. Magyar fordítása u. o. az irattári vegyes iratok között. Az 1796-i planum directorale-t 1. Nádori lvt. Regulatio exactoratus locumtenentialís. No. 5. accl. 2. 113 Ilyen volt a tartományi biztosság, a közalapítványi ügyigazgatóság, a közalapítványi főpénztári hivatal, a tanulmányi biztossággal egyesített központi könyvbíráló főhivatal, a pesti és pozsonyi zálogházi főhívatalok, a magyar nyugpénztárintézeti választmány, az országos közlekedési központi bizottság, hogy csak az 1848-ban fennállottakat említsem.