Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése III., A számvevőhivatal : harmadik és befejező közlemény / 130–157. o.

A M. KIR. HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 133 kamarai bevételeket jelentékenyen meghaladták. Ennek megfelelően az államháztartás egyensúlyának biztosításá­ban a helytartótanácsi számvevőhivatal játszotta a fon­tosabb szerepet. Amikor 1783-ban a tanácsnál bevezették az ügyosz­tályi rendszert, ugyanezt tették a számvevőhivatalnál is. A számvevői munkát a következőképpen osztották fel. Az első osztályhoz tartozott a megyei és városi hadiadó, a másodikhoz a megyei háziadó, a harmadikhoz a városi há­ziadó és a gazdasági számadások, a negyedikhez az ala­pítványok, a lelkészpénztár, a vallásalap, a szemináriumok, a királyi és püspöki nemesi nevelőintézetek, az árva-, ja­vító- és zálogházak. Mindegyik osztály élén egy-egy szám­vevő tanácsos állott, az egész hivatalt pedig két számvevő vezette, akik közül az egyik helytartótanácsi tanácsos volt. A hivatal személyzete így oszlott meg: 2 számvevő (rationum magister) 4 számvevőtanácsos (rationum consultor) 1 kiadó (expeditor) 6 számvevőtíszt (rationum officíalís) 9 irnok (cancellista) 6 járulnok (accessista) A helytartótanács és kamara 1785-i egyesítése után a személyzetet jelentékenyen növelték, amit a következő összeállítás mutat: Helytartótanácsi számvevőség 2 számvevő (rat. mag.) 1 alszámvevő (rat. vicemag.) 12 számvevőtiszt (rat. off.) 16 számjegyző (íngrossísta)­15 járulnok (access.) Kamarai számvevőség 1 számvevő 1 alszámvevő 5 számvevőtanácsos 29 számvevőtíszt 11 szám jegyző 5 járulnok

Next

/
Thumbnails
Contents