Levéltári Közlemények, 17. (1939)

Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.

A MAGYAR KAMARA SELEJTEZÉSEINEK TÖRTÉNETE 123 semmisítették meg. Az iratok sorában nagy üres foltok mutatják a selejtező bizottságok munkáját a bécsi Hofkriegskanzleí levéltárában. Hasonló nagyarányú iratpusztulás tanúja a salzburgi tartományi levéltár, ahol az ötvenes években csak egy esztendő selejtpapírja olyan hatalmas tömeg, hogy hétszáz forintért tudják értékesíteni. Nagy iratanyagot válogatnak ki a levéltárak egészéből Württembergben és Badenben.

85 Nyilvánvaló tehát, hogy itt nem egyéni megoldásokról, hanem általános érvényű hatósági selejtezési gyakorlat kialakulásáról van szó. A XIX. századi iratselejtezések sorába tartoznak a magyar királyi udvari kamara hivatalaiban történt ,,kiküszöbölések" is. Az íratpusztulás itt is néha félelmetes arányokat és méreteket mutat, A számvevőség irattárát, amelyben a hivatal saját ügymenetéből keletkezett, vagy ügymenetéhez kapcsolódó hatalmas iratanyag gyűlt össze, a szakadatlan selejtezések csaknem teljesen megsemmisítették, úgy, hogy külön levéltár nem is örökíti meg a kamara működésének e nagyfontosságú területét. Jóformán csak roncsok maradtak meg belőle olyan módon, hogy bekerültek a kamarai levéltárba. A számvevőségi levéltár maradványai részint sorozatok (királyi és bécsi udvari kamarai rendeletekről készült leveles könyvek, továbbá megyénként tagolt tizedlajstromok stb.). Részint pedig egyes magukban álló darabok, amelyek a selejtezések során jogi, hivatali vagy történeti értékük miatt menekültek meg a pusztulástól, így pl, 1827-ben 37 darab XVI—XVIII. századbeli különféle természetű iratot küldenek át a levéltárba, a felesleges aktaanyag kiselejtezésekor válogatták őket össze, mert „szükségességük az idő folyamán még felmerülhet". Egyeseket be lehetett illeszteni a levéltárban őrzött íratsorokba (Benignae Resolutiones, Expeditiones Camerales, Archivalia), ezeket megfelelő helyükre tették, a többieket pedig az archívum iratgyüj teményei (Neo-Regestrata Acta, Acta Publica, Quietantiae et Reversales, Acta Ecclesiastica, Urbaria et Conscriptiones stb.) fogadták be.

S6 85 Wolf, G.: Geschichte der k. k. Archive in Wien (Wien, 1871.) 114., 115., 138. 1.; Inventar des allgemeinen Archivs des Ministeriums des Innern (Wien 1909. — Inven/tare österreichischer staatlicher Archive I.) 8., 9. 1.; Elmer Sándor: A bécsi hadílevéltar, Lev. Közi. XVII. (1939) 39. 1.; Inventar des Landesregierungsarchivs ín Salzburg (Wien 1912. — Inventare Österreichischer staatlicher Archive III.) 11. 1.; Müller, Otto Karl: Fragen der Aktenausscheidung, Arch. Zeitschr. 36. B. 195., 196. 1. 88 Herzog: A magyar kamarai levéltár története, Lev. Közi. VI.