Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.
HO SINKOVICS ISTVÁN kezdi átalakítani az európai levéltárak selejtezési szabályzatait, tagadhatatlanul megjelenik a magyar kamarai levéltárban és mélyebb-felszínesebb nyomot hagy a vármegyei és a hiteleshelyi levéltárakban ís. S5 Nem kétséges, hogy a levéltár kezdettől fogva nem kizárólag a jelen számára őrizte anyagát, a fegyvertár védő szerepének vállalása nemcsak a mának szólt, de ez a tudat igazi mély megalapozást akkor nyert, amikor a romantika életformaalakító hatása a levéltárakhoz is elérkezett. Ez az új felfogás jelenik meg az írat és irat közötti értékkülönbségeket jól ismerő kamarai tanácsnak ismételten hangoztatott szavaiban: a levéltárba került iratok legtöbbje ,,bár a királyi kincstár jogainak nem szolgál, a régi idők történetét csodálatos módon szemlélteti és az utókor károsodása nélkül nem lehetne megsemmisíteni". r,B Mindez pedig már többet jelent, mint idegen országok levéltárai számára készült selejtezési utasítások szavaínak pusztán formai átvételét és megismétlését, — új, átalakult levéltárszemléletnek a tanúja. A kamarai levéltár számára kiadott selejtezési szabályzat, hiába fűztek nagy reménységeket hozzá, egyelőre nem alakulhatott valósággá. A munkával különben is elhalmozott levéltár húzódozott ettől az újabb, nem jelentéktelen tehertől. Megtörtént, hogy az í rätselejtezésre kiszemelt tisztviselőket a levéltár igazgatója nem engedte, hogy e feladathoz lássanak, vagy egyesek betegség ürügye alatt távoltartották magukat ettől a levéltárínak nem tekintett munkától. De külső okok is halasztották a selejtezés megkezdését. Stipsics igazgatónak nyomban az utasítás megjelenése után Pozsonyba kellett mennie az országgyűlésre és csak több, mint két év múlva, 1827 októberében tért vissza hivatalába, 1827-ben a kamarai levéltár helyiségét átépítették, az iratok kiköltöztetése, majd viszszaszállítása és elrendezése minden egyéb feladatot a hát53 Müller, Otto Karl: Fragen der Aktenausscheidung. Arch. Zeitschr. 36. B. 196, 1,; Farkas Gyula: A magyar romantika, (Budapest 1930,} 170,; Spilka Lőrinc Tibof: A jászóvári prépostság hiteleshelyi levéltárának ,,B" jelzetű protocolluma. Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére (Budapest 1938.) 413, sk, 1, 56 A kamara tanácsa írja felterjesztésében: ,,etiamsi Juríbus fisci Regii non subserviunt, históriám príscí temporis mirum ín modum illustrant, nee sine damno posteritatis aboleri poterunt", O. L., kam. It., Fiscale 1835. F. 14. P, 70, Ugyanezt megismétli Najmajer Ferenchez intézett rendeletében. U. o. Gremiale 1837. F. I, P. 36.