Levéltári Közlemények, 17. (1939)
Levéltári Közlemények, 17. (1939) - ÉRTEKEZÉSEK - Sinkovics István: A magyar kamara selejtezéseinek története / 84–129. o.
A MAGYAR KAMARA SELEJTEZÉSEINEK TÖRTÉNETE 103 vonatkozásában a legmagasabb engedélyre és magas rendeletre történő eredeti gyökeres szerződések, mindazok, amelyek a plébániák, segédpapságok, helyi káplánságok alapítására és javadalmazására fordított segélypénzekre, plébánia, templomok és iskolaház építésére, a templomszolga, orgonista és tanító évi támogatására, egyházi és iskolai kellékekre szánt évi általány összegekre vonatkoznak; továbbá az állandó kegyes alapítványokról szóló ok' levelek. A harmincad-, út-, állat-, híd- és átkelési tarifák, körrendeletek, különféle hivatali kezelések, pénz-, anyag- és építésszámadási utasítások, amennyiben nyomtatásban megjelentek, egy példányban, a kéziratosak eredetiben. Hasonlóképen az építési elszámolásokhoz csatolt építkezési tervek és mindenekelőtt az összes költségvetések, Ezt az íratcsoportot tehát bizonytalan időre kiemelték a selejtezési kötelezettség alól és csak a számadásokhoz mellékelt többi akták eltávolítását és megsemmisítését tartották megengedhetőnek, Ilyenek voltak pl, a nyugtatványok, amelyek megtörtént fizetésekre, nyugdíjakra, pótdíjakra, ál talány jutalmakra, jutalomdíjakra, végkielégítésre, gyászkíséretre, halotti negyedletre, halotti havifizetésre, egyezményekre, segélypénzekre, kegyes segélydíjakra, ipari kivonatokra, napidíjasokra, napszámosbérekre, különféle havi és negyedévi kivonatokra, nélkülözhető és használaton kívül álló nyomdai munkakészletekre, közönséges illeték-, szállítás-költségekre vonatkoznak. Ezek a felsorolt iratok, minthogy belőlük 32 év leforgása után jogi úton semmit érvényesíteni nem lehet, minden aggodalom nélkül kerültek selejtezésre és egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy a kincstárt e miatt a legkisebb károsodás érte volna. Az így nyert selejtes papírosanyagot különbözőképen értékesítették. Papírmalmokba szállították, hogy hivatalos használatra táblapapírost állítsanak elő belőle, megtörtént, hogy pénzért eladták vagy felsőbb rendelkezésre a katonaságnak engedték át töltény készítésére. 40 Ez a selejtezési eljárás, amely gondos mérlegeléssel állapította meg, hogy milyen természetű iratok semmisíthetők meg és milyenek nem, a szétválasztáshoz a kincstár érdekeinek érvényesülését, a jogi alapot tekintette irányadónak. Ebből a szempontból maradéktalanul megfelelt w U. o".
