Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 1T adta az engedélyt letísztázásukra és kiadásukra. További sorsukat ugyancsak a kiadóhivatal intézte, amely az egybegyűjtött és ügyosztályok szerint csoportosított ülésjegyzőkönyveket hétről-hétre az uralkodó elé terjesztette, ahonnan visszaérkezve a currens jegyzőkönyvek mellé, az irattárba kerültek. Minden ügyosztály jegyzőkönyveit évenkint külön kötetbe kötötték, a currenseket az ülésíek után, mutatókat azonban nem készítettek hozzájuk. Az eredeti javaslati íveket az előadóik visszakapták, ezért nincsenek is meg a helytartótanács levéltárában,

14 * Níczky Planumának elgondolása a gyakorlatban javításra szorult. Legelőször az iktatóhivatalt zárták ki a jegyzőkönyvek készítéséből. A helytartótanács 1785. szept. 7-én hozott határozata értelmében az iktatóhivatal szerepe a jegyzőkönyvek körül arra korlátozódott, hogy a napról-napra beérkező és még aznap este továbbküldött beadványok közül különválasztotta a currens úton elintézhetőket és ezeket ad prot. curr. jelzéssel látta el. Munkáját azonban az előadók ellenőrizték és szükség esetén ki is javították, A jegyzőkönyveket is az előadók készítették el, a votumot maguk írták az előadóívre, mégpedig nemcsak az ülés-, hanem a currens jegyzőkönyveknél is. Ez utóbbiakat most már nem az első tanácsos, hanem a megfelelő (helytartótanácsi, vagy kamarai) alelnök hagyta jóvá. Jóváhagyás után az esetleges változásokat az iktatóhivatal feljegyezte és a currens protocollumot a fogalmazóknak adta át. Ez a rendelet azt is meghagyta, hogy a kiadóhivatalban a folyó ügyek jegyzőkönyvét is tisztázzák le. Az előadóívek írása azonban azt bizonyítja, hogy ezt a rendelkezést nem hajtották egyöntetűen végre. Részletesebben körülírta a szept. 7-í rendelet azt is, hogy milyen ügyeket tekintsenek currensnek. 1. Általában minden olyan ügyet, amely nem kívánt semmiféle tárgyalást. 2. Olyan kérvényeket, amelyeknek végleges elintézése előtt az elsőfokú hatóságokat meg kellett hallgatni. 3. Olyan udvari rendeleteket, amelyek értelmében előzőleg az alsófokú hatóságoktól kellett jelentést kérni, 4. Olyan jelentéseket, amelyeket csak akkor dolgoztak fel, ha az ország egész területéről befutottak, 5. Olyan kimutatásokat, ame14 A Plánumot 1, Kanc. lvt. 1783:10873. Elgondolásait az 1783. okt. 28-án kelt királyi rendelet léptette életbe. L, Htt-i lvt. Gremialia, 1783. fons 84. pos. 9., ínter normalia. A rendelkezések megvalósulását az iratokon és a jegyzőkönyveken ellenőriztem..