Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Komoróczy György: A belga állami levéltárak munkája / 341–345. o.

SZEMLE 343 Természetes, hogy az oly gazdag levéltárakban, mint a belga állami levéltárak és elsősorban a brüsszeli központi levéltár, a közigazgatás és államkormányzás, valamint a magángazda­ság minden köréből származó iratanyag található. Egyházak, városi intézmények, központi hatóságok, pénzügyi szervek, hadvezetés és katonai kormányzás, államtanács, titkos tanács iratai, külpolitikai szerződések stb. foglalnak helyet a levéltá­rak hatalmas raktáraiban. A tartományi levéltárakban a tarto­mányi kormányzóságok iratait őrzik, továbbá azokat a családi levéltárakat, amelyek részben a család kihalása révén, részben pedig adományozás vagy az erősen elterjedt letétbehelyezés út­ján kerültek az állam birtokába, 'Belgiumban nem ismerik azt a szokást, hogy az ország különböző területein élő vagy élt csa­ládok a központi állami levéltárban helyezzék el irataikat; min­den tartomány vagy közigazgatási kerület családjai az illető közigazgatási kerület levéltárának ajándékozzák levéltárukat. Érdekes kezdeményezés, hogy a brüsszeli központi levéltár ma­gángyűjteményeiben megőrzik az állami életben, vagy a csata­mezőn kitűnt személyek iratait. A központi állami levéltárban különben az egész levéltári anyagot származása és jellege szerint öt osztályba sorozzák. Az első osztályt a központi hatóságok, a különféle gazdasági, katonai és igazságszolgáltatási ügyekben alakult bizottságok, jóléti intézmények és egyházi szervek levéltárai alkotják, A másodikba tartoznak az egyes hercegségek és grófságok kor­mányzása és gazdasági fejlődése kapcsán keletkezett iratok. A harmadik osztályba a király mellett működő pénzügyi, tengeré­szetügyi, birtokkezelésügyi, vámügyi, hadügyi tanácsok levél­tárai kerültek, azonkívül egyes plébániáknak a XVI— XVIII. századból származó levéltárai. A negyedik osztály őrzi mind­azt az iratanyagot, amely Belgium legújabbkori közigazgatásá­nak, külpolitikai levelezéseinek, a különféle minisztériumok működésének, a gyakorlati gazdaságpolitikának, az egyes kül­képviseletek munkásságának a termése, továbbá ez az osztály tartja nyilván a belga hősi halottak személyi adatait (1789— 1817). Különálló levéltári osztályt alkot az ú. n, hadilevéltár, amelynek önálló csoportjai a belga levéltár, a német levél­tár, a külföldön működött belga intézmények levéltárai, közöt­tük a belga konzulátusok, egyes követségek, a hágai gazdasági bizottság, a belga kormány londoni főbiztosságának, a külföldre menekült belga állampolgárok, valamint a külföldön élő belga hadifoglyok stb. levéltárai. Ugyancsak önálló gyűjteményként találtak elhelyezést ebben az osztályban a térképek, tervek, ér­demrendek és a katonai vonatkozású filmek is, Az iratok kelet­kezésének kora legnagyobbrészt a világháború és az azt közvet­lenül megelőző idő, mert a régebbi hadtörténelmi emlékek más osztályokban vannak elhelyezve, s nem tartoznak szorosan a ,.hadilevéltár" kezelése alá. A központi levéltár hatodik osztá­lya: a házikönyvtár, A levéltárnoki vizsgával rendelkező tiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents