Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Kossányi Béla: Felszabadult levéltárak Kassától Beregszászig / 330–338. o.

SZEMLE 33Í gek, akadályok leküzdésére nem volt képes. Elemi csapások, a levéltárak férőhelyeinek a helyi hatóságok részéről történt ismételt csökkentése s az anyaggal való kíméletlen bánásmód e levéltárakat vigasztalan állapotba hozták, sőt fennmaradásukat is kétségessé tették. E helyzeten már alig segített valamit az a rendelkezés, melynek értelmében 1937-ben megkezdetett a megyei levéltáraknak Ungvárra az Országos Hivatal új palotájába való beszállítása, minthogy e levéltárak megcsonkult állagaikkal s felbomlott rendjükkel ekkorára már igen szomorú képet mutattak. Az intézkedés hatásosságát különben az a körülmény is nagyban csökkentette, hogy az anyag beszállítása még mindig nem jelentette a tervezett országos levéltár végleges megszervezését s megfelelő, szakképzett tisztviselői karral való ellátását. Hasonlóan eredményteleneknek bizonyultak a levéltári főfelügyelet kiépítésére irányuló tervszerűtlen kezdeményezések is, melyek pedig ellenkező esetben nemcsak ezen levéltárak, de a terület egyéb levél táraínak sorsán is javíthattak volna. Minthogy a csehszlovák központi (állami) és ruszin önkormányzati (országos) felügyelet hatásköri illetékessége az érdekek összeütközése folytán megfelelő szabályozásban nem részesült, oly magasabb felügyelet kiépítésére, amely eredményes működést tu. dott volna kifejteni, sor nem kerülhetett. Az eddigiekben ismertetett bizonytalan szervezési kísérletekkel szemben némileg nagyobb tervszerűség, határozottabb intézkedések mutatkoztak a csehszlovák állam autonom területei számára létesített centrális, országos vízjogi és anyakönyvi levéltárak megteremtésében. A törvényhatósági levéltárakból ugyanis kiemeltettek s az említett országos hivatalok mellett megszervezett anyakönyvi levéltárakban önkormányzati területenként központosíttattak az összes egyházi és állami anyakönyvi másodpéldányok, a hozzájuk tartozó egész iratanyaggal (utólagos bejegyzésekkel stb.) együtt. Hasonló módon vonattak össze az országos hivatalok vízjogi osztályai mellett felállított ú. n, vízjogi levéltárakban a törvényhatósági levéltárak anyagából a vízikönyvek és egyéb vízjogi iratok. A Kassától Beregszászig terjedő területsávnak azon a részén, amely az anyaországtól való elszakítása után Szlovenszkóhoz tartozott, az elcsatolás előtt két törvényhatósági levéltár állott fenn: Abaúj vármegye és Kassa sz. kir.város levéltára. A kettő közül a terület visszatérése alkalmával csupán az egyik: Kassa város levéltára került vissza. Abaúj vármegye levéltára ugyanis Csehszlovákia közigazgatásának gyökeres átszervezése, a vármegyei szervezet megszűnése után Kassáról Eperjesre szállíttatott át. E levéltárból a trianoni szerződés alapján annakidején mindössze olyan, kisebb terjedelmű ügyviteli iratanyagot kaptunk vissza, mely az anyaország határai között maradt csonka Abaúj vármegye