Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - SZEMLE - Jánossy Dénes: Felszabadult levéltárak Somorjától Ipolyságig / 323–330. o.

SZEMLE 323 Hátra van még megemlékezni két angolnyelvű előadásról. Az egyiket Gladys Scott Thomson (London) tartotta az angol családi levéltárakról („Somé aspects of English family archives"), politikai-történeti és helytörténeti fontosságuk mellett különösen kiemelve a bennük (már a XV. század végétől) felbukkanó számadások nagy gazdasági- és társadalomtörténeti jelentőségét. Solon J. Buck az Egyesült Államok washingtoni központi levéltárának működését és szervezetét ismertette („The services of the National Archives of the United States to historical research"), A hatalmas, modern levéltári épületben a köztársasági kormány többé-kevésbbé szétszórt, roppant iratanyagának ma még csak kisebb részét őrzik. Évről-évre nagy mennyiségben folyik az eddig veszélyeztetett vagy hozzáférhetetlen anyag beszállítása, s máris fejtörést okoz nagy tömegével. A selejtezés egymagában nem segít, gondoskodni kell az elhelyezés decentralizálásáról, sőt számításba jön az is, hogy az anyag terjedemét lehetőleg már létrejöttekor csökkentsék, azonfelül fényképezéssel is (mikrofotográfía). íme a problémák, melyek a Zürichbe sereglett levéltári szakembereket foglalkoztatták. Történeti kongresszusról lévén szó, melyen a levéltárak kérdései egy szakcsoportban is csak más, többé-kevésbbé rokon tárgykörökkel együtt szerepeltek, nem kívánhatjuk, hogy a levéltár valamennyi problémája felvonult légyen, megfelelően magasnívójú előadások tükrében. De több fontos kérdés szőnyegre került, kitűnő szakemberek tolmácsolásában, élénk vita jelezte az érdeklődést — egészben véve tehát a levéltárügy szempontjából sem folyt le eredménytelenül a VIII. nemzetközi történettudományi kongresszus, melynek sikerén a rendezőség, igazi svájci vendégszeretettel, oly odaadóan buzgólkodott. Wellmann Imre. Felszabadult levéltárak Som or ját ól Ipolyságig. A Dunamedencében beállott jelentős politikai fordulat, mely CsehSzlovákia túlnyomóan magyarlakta területeinek az anyaországhoz való visszatérését hozta meg, kívánatossá tette, hogy az átkapcsolással járó közigazgatási feladatok során az e területeken lévő közhatósági (vármegyei, városi, községi), egyházi és különböző magánlevéltárak (közbirtokossági, uradalmi, családi) állapotáról se feledkezzünk meg. Olyan területek ezek, amelyek a török uralom expanziója ellen kiépült északi védvárvonalon többé-kevésbbé belül estek, amelyeken tehát a nagy pusztulásban elsüllyedt középkori Magyarország írásos emlékei nem voltak akkora veszélynek kitéve, mint a hódoltsági részeken. Ennélfogva a most felszabadult nyugati területeken még az 1918-as összeomlás idején is igen jelentős levéltárak álltak fenn, amelyeknek a húsz éves cseh-szlovák uralom alatti sorsa, illetve a visszacsatoláskor fennálló állapotuk, írásos emlékeink védelme szempontjából sürgős figyelmet igényelt. A reményt, hogy a többszázéves levéltárak a rövid impe21«