Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Hadrovics László: Chaloupeczký, Václav: Středoveké listy ze Slovenska. (A Felvidékre vonatkozó nemzeti nyelven írt középkori levelek és oklevelek gyűjteménye) Slovenský Archiv I. Pozsony, Prága, 1937. Vážný, Václav: Glossarium Bohemoslavicum. (Szótár a felvidéki középkori oklevelekhez az emlékek nyelvi elemzésével). Knihovňa Slovenského Archivu I. / 315–316. o.

IRODALOM 315 végrendelet értelmét kiszélesítve — a család történetét megvilágító adatok közzétételét is lehetővé tette. A történettudomány hálásan fogadja ezt az elhatározást és várja Lukinichtól a hézagpótló és új utakon járó kiadvány további köteteit, A kötetet név- és tárgymutató zárja be, melyet a kötet anyagának másolója és így jó ismerője, Fekete Nagy Antal készített. Ez már maga biztosítja, hogy a mutatóban minden nevet a maga helyén pontosan megtalál a kutató. Ha Bálint. Chaloupeczky, Václav; Stredovéké lísty ze Slovenska« Sbírka listű a listin psanych jazykem národním. (A Felvidékre vonatkozó nemzeti nyelven írt középkori levelek és oklevelek gyűjteménye.) Slovensky Archiv. I. Pozsony—Prága. 1937, 8° XL + 268 L, 11 mell. Vázny, Václav: Glossarium Bohemoslavícum. Slovník k „Stfedovékym listűm ze Slovenska" s jazykovym rozborem. (Szótár a felvidéki középkori oklevelekhez az emlékek nyelvi elemzésével.) Knihovna Slovenského Archívu. I. Palacky és Hermenegild Jirecek hasonló természetű régebbi közlései után Chaloupecky itt egy kötetben összegyűjtve adja azokat a nemzeti nyelvű leveleket és okleveleket, melyek 1426—1490-ig Íródtak és valamikép a Felvidékre vonatkoznak. Az anyag időbeli elhatárolásánál Mátyás halálát vette a középkor határának, mert utána a cseh-magyar perszonális unió létrejöttével a Felvidék és a cseh királyság közt szorosabb kapcsolatok keletkeznek, s így e dátumnak fejlődéstörténeti jelentőséget lehet tulajdonítani. Helyi elhatárolás szempontjából a gyűjtemény felöleli a legtágabb értelemben a Felvidékkel kapcsolatos leveleket és okleveleket. így nemcsak azok a darabok kaptak benne helyet, melyeknek kiadója vagy címzettje a Felvidékről való volt, vagy az emlék keletkezése idején ott tartózkodott, hanem azok is, melyeket csupán az a körülmény fűz a Felvidékhez, hogy az ottani valamelyik levéltárban maradtak fenn, Bár ez a nem egységes szempont szerint összeválogatott anyag nagyon is tarka képet mutat, de tudományos értéke magyar szempontból is rendkívül fontos, annál inkább, mert nagyobb részében eddig kiadatlan darabokat tartalmaz. Különösen fontosak a cseh-huszita felvidéki mozgalmak idejére vonatkozó dokumentumok, melyek az idevágó magyar szakmunkákat

1 igen értékesen egészítik ki. Az eddigi magyar kutatás ugyanis a latin és német forrásokon kívül egyebet alig vett figyelembe. Ugyancsak érdekes kultúrtörténeti emlékek Mátyás király cseh nyelvű oklevelei, melyek a budai kaneel1 Gerő János: A cseh husziták Magyarországon. 1910, — TóthSzabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak Magyarországon, Bpest, 1917. — Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldoshadserege. Bpest, 1925,