Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Sinkovics István: Wentscher, Erich: Einführung in die praktische Genealogie. (Sippenbücherei, Bd. I.) Görlitz, 1936. / 305–306. o.

IRODALOM 305 tékes dolgozatai, ezek között már korábbi szfragisztíkai tanulmányok is. Pecsétanyagunk, mint Szentpétery is megállapította, állandóan pusztul. Ezen a leggondosabb konzerválási módszer sem tud teljesen segíteni. Közlevéltárainkban, főleg az Országos Levéltárban, az idők folyamán annyi pecsét halmozódott és halmozódik ma is össze, hogy a magyar pecséttan megírása, mégha az anyaggyűjtés teljessége kis mértékben csorbát szenved is, a pecsétek pusztulása miatt további halasztást nem tűrhet. Ennek az elvnek felismeréséért és keresztülviteléért Szentpétery Imrét, a magyar pecséttani munkának már e dolgozatban történt előkészítéséért, a feladat vállalásáért és kimunkálásáért pedig a szerzőt tudományos világunk hálája illeti meg. Fekete Nagy Antal. Wentscher, Erich: Einführung ín die praktische Genealogie. (Sippenbücherei, Band I.) Görlitz, 1936. 8° 169 Li Általános európai jelenség, hogy a genealógia iránt a háború után nagy mértékben megnőtt az érdeklődés. Míg korábban csak az előkelő családok törődtek leszármazásukkal, családfájuk nyilvántartásával, s rajtuk kívül alig néhányan szenteltek időt őseik életfolyásának, sorsának felderítésére, ma a társadalom különböző szintjein egyre többen és többen keresik, hogy kiktől örökölték lelki és testi adottságaikat, milyen életvonalnak a folytatásai. Ez a szinte mozgalomszerűen felébredt megismerési vágy természetesen sok olyan embert indít családtörténeti kutatásokra, aki a genealógia célkitűzéseivel, eszközeivel, forrásaival nincsen tisztában és a tudományos munkához nem rendelkezik megfelelő előképzettséggel. Ezek számára készült értékes útmutató W, kis munkája. Lépésről-lépésre haladva, bemutatja a családtörténeti kutatás munkamenetét a kezdettől az eredmények formába öntéséig. Az első elindulási pontokat a családi hagyományok és az irodalmi feldolgozások szolgáltatják, azután kell a kutatónak a családtörténet kimer ítheteti énül értékes forrásaihoz, az anyakönyvekhez fordulnia, az így nyert vázat, hézagos, szűkszavú adatokat pedig kiegészítheti, tartalommal, élettel töltheti meg a községi, városi, állami, családi és 'birtok-levéltárakban őrzött levéltári anyagból. Tájékoztatónk megismerteti továbbá az olvasót, hogy milyenek ezek a különféle rendeltetéssel készült és éppen ezért különféle természetű források, mennyiben értékesítheti őket és milyen nehézségekkel kell a kutatás során megküzdenie. Egyúttal népszerű, könnyen érthető formában foglalja össze a tudományos munkához nélkülözhetetlenül szükséges ismereteket: az oklevéltan, pecséttan, címertan, kortan, írástan, a latin nyelv és a személynév-használat elemeit. Figyelmet érdemlő tanácsokat ad végül az összegyűjtött anyag feldolgozásához, A család nagyobb egységekbs kapcsolódik, s így természetesen nem szabad kiszakítani a falu, a város, az ország, a nép, a művelődés, a társadalmi, gazdasági, Levéltári Közlemények 2<!