Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Kumorovitz L. Bernát: A magyar szfragisztika multja. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 303–305. o.

IRODALOM 303 Kumorovitz L. Bernát: A magyar szfragísztíka múltja. Szentpétery-Emlékkönyv, Budapest, 1938. 250—311. 1. — Hevenesi Gábor fellépésével megindul a magyar történeti források rendszeres felkutatásának és összegyűjtésének nagy munkája s ez megvetette alapját a magyar történelem tudományos művelésének. Kiszélesedett és elmélyült a kritikai szellem, mely életre hívta az u. n. történeti segédtudományokat, köztük a szfragisztikát is. Történetírásunk XVIII, századi nagy fellendülése és új iránya erősen differenciálta a segédtudományokat és lehetővé tette a pecséttannak az oklevéltantól való különválását és mint Önálló tudományágnak öncélú művelését. A magyar szfragisztikának ezt a megindulását és megizmosodását mutatja be K. a korunkig tartó hosszú történeti fejlődésen keresztül. A magyar szfragísztíka, épenúgy, mint történetírásunk is, nyugati hatásra indult el önálló útján, A Heineccius szellemében kelt latin és német nyelvű kompendiumok hatása alatt keletkezett 1734-ben az első magyar pecséttan! munka, Koller József Cerographia Hungáriáé-ja, mely pecséttani bevezetése után külön fejezetekben tárgyalja az országos méltóságok és hatóságok pecsétéit, Koller nyomán és hatása alatt továbbfolytatták a pecséttan művelését Palma F, Károly és Mancíni Antal, előbbi a heraldikai sajátságokat, utóbbi az oklevéltannal való szorosabb kapcsolatokat mutatva ki. A szfragísztíka további fejlődése az egyetemi oktatással függ össze, Gatterer, Pray, Wagner, Cornides és Schwartner úgy fejlesztették tovább a pecséttant, mely 1822-ben Perger feldolgozásában magyar nyelven is megszólalt. A pecséttan fejlődését nagyban előmozdította a szegényes kezdet után az, hogy mind többen és többen foglalkoztak pecsétrajzok, lenyomatok és eredeti pecsétek gyűjtésével és ígv nagy segítségére voltak a későbbi feldolgozásoknak. Majd később a gyűjtésben is módszertani újításokat vittek keresztül, amikor látták, hogy a pecsétrajzok nem adják vissza hűen az eredetit és míndgyakoribbá váltak a gipszből és spanyolviaszból készült másolatok, A pecsétrajzok sűrűn szerepeltek történeti munkákban is >s ezek alapján Horváth István, majd később Czobor Béla jegyzékbe is foglalták az addig kiadott pecséteket, A XIX, században a pecséttani munkák száma mindinkább gyarapszik, önálló dolgozatok mellett hazai folyóirataink is tervbe veszik a pecséttan művelését és szívesen adnak helyet kisebb pecséttani munkáknak. A szépen megindult fejlődést, az anyaggyűjtés tudományos tervszerű folytatását és szakirodalmi munkák további megjelenését a szabadságharc részben megszakította, részben pedig letérítette a szakszerűség útjáról. Világos után egyelőre mint a magyar életet bizonyító emlékeket gyűjtötték a pecséteket és főleg a magyar feliratú községi pecséteket közölték- A hazafias gondolat szolgálata