Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Sümeghy Dezső: Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937. / 300–301. o.

300 IRODALOM mindkét helyen a bel- és külpolitikai ügyek intézésében betöl­töttek. Ismerteti azonkívül a kancelláriákból kiinduló iro­dalmi fejlődést, mely mind Magyarországon, mind pedig Cseh­országban a humanista műveltség fellendülésére vezetett. B-nak a kancelláriai gyakorlatot és az oklevelek formulá­rís részeit is a legaprólékosabban tárgyaló dolgozata a magyar kancelláriának a cseh kancelláriához való viszonyát tökélete­sen tisztázza és kimutatja azt a nagy hatást is, melyet a cseh kancelláriára gyakorolt, amikor csekély átvétel mellett több tekintetben mint átadó és irányító szerepelt. Dolgozata tehát komoly tudományos értéke mellett nemzeti szempontból is nyereséget jelent. Tudományos felkészültsége és nyelvtudása arra predestínálja a szerzőt, hogy munkásságát ebben az irány­ban továbbfolytassa és a kölcsönös hatások kutatását kiter­jessze a megyei és városi, továbbá a magánoklevelek területére is, melyekre főleg a huszita korban igen nagyszámú adatot fog találni és értékes eredményekkel gazdagíthatja nemcsak diplo­matikai, hanem levéltártani irodalmunkat is. Fekete Nagy Antal. Istványí Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937. 517—552. 1. — A szerző, a középkori vár­megyei múlt szorgalmas kutatója, ebben a tanulmányában, főleg a Kállay-levéltár bőséges anyagára támaszkodva, a megyei írásbeliség kialakulásának részleteire kíván világos­ságot deríteni. Ezekről, mivel a megyei oklevéladás az or­szágos gyakorlat függvénye volt, és ennek hatása alatt fejlő­dött, már az eddig ismert középkori okleveles anyag alap­ján is sok mindent tudunk, A vállalt feladat mégsem köny­nyű, mert amint I. is megemlíti, nincsen egyetlen vármegyénk sem, melynek organikusan fejlődött levéltára csonkítatlanul megmaradt volna s anyagából a megyei írásbeliség megindu­lását és fejlődését pontosan nyomon követhetnénk. Hozzá­tehetnénk: az a módszer pedig, hogy a selejtezéstől meg­kímélt egyik magángyűjtemény adataiból „kitapogassuk" ezt a folyamatot, és az így észlelhető jelenségeket általánosítsuk, avagy ahogyan a szerző mondja, kivetítsük az egész ország területére, ezt a hiányt csak részben pótolhatja s éppen ezért talán nem is minden tekintetben megnyugtató s e mel­lett — sajnos — teljes eredményt aligha adhat. A megyei írásbeliség kialakulásának kutatása ugyanis oklevéltani vonatkozásokon kívül nemcsak a jog- és közigaz­gatás-, hanem a levéltárügy-történetet is közelről érintő fel­adat, Az előbbiekről és általában arról az igazgatási terü­letről és módról, ahol, illetve ahogyan a XIV— XV. századi megyei írásbeliség szóhoz jutott, I. pompásan rendszerezett előadásban rajzol összefüggő képet. Az utóbbiról azonban — éppen a megyei szervezet sajátosságai miatt — csak gyér­r számú adatunk van ebből a korból. Nem a szerző hibája te-

Next

/
Thumbnails
Contents