Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Sümeghy Dezső: Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937. / 300–301. o.

300 IRODALOM mindkét helyen a bel- és külpolitikai ügyek intézésében betöltöttek. Ismerteti azonkívül a kancelláriákból kiinduló irodalmi fejlődést, mely mind Magyarországon, mind pedig Csehországban a humanista műveltség fellendülésére vezetett. B-nak a kancelláriai gyakorlatot és az oklevelek formulárís részeit is a legaprólékosabban tárgyaló dolgozata a magyar kancelláriának a cseh kancelláriához való viszonyát tökéletesen tisztázza és kimutatja azt a nagy hatást is, melyet a cseh kancelláriára gyakorolt, amikor csekély átvétel mellett több tekintetben mint átadó és irányító szerepelt. Dolgozata tehát komoly tudományos értéke mellett nemzeti szempontból is nyereséget jelent. Tudományos felkészültsége és nyelvtudása arra predestínálja a szerzőt, hogy munkásságát ebben az irányban továbbfolytassa és a kölcsönös hatások kutatását kiterjessze a megyei és városi, továbbá a magánoklevelek területére is, melyekre főleg a huszita korban igen nagyszámú adatot fog találni és értékes eredményekkel gazdagíthatja nemcsak diplomatikai, hanem levéltártani irodalmunkat is. Fekete Nagy Antal. Istványí Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937. 517—552. 1. — A szerző, a középkori vármegyei múlt szorgalmas kutatója, ebben a tanulmányában, főleg a Kállay-levéltár bőséges anyagára támaszkodva, a megyei írásbeliség kialakulásának részleteire kíván világosságot deríteni. Ezekről, mivel a megyei oklevéladás az országos gyakorlat függvénye volt, és ennek hatása alatt fejlődött, már az eddig ismert középkori okleveles anyag alapján is sok mindent tudunk, A vállalt feladat mégsem könynyű, mert amint I. is megemlíti, nincsen egyetlen vármegyénk sem, melynek organikusan fejlődött levéltára csonkítatlanul megmaradt volna s anyagából a megyei írásbeliség megindulását és fejlődését pontosan nyomon követhetnénk. Hozzátehetnénk: az a módszer pedig, hogy a selejtezéstől megkímélt egyik magángyűjtemény adataiból „kitapogassuk" ezt a folyamatot, és az így észlelhető jelenségeket általánosítsuk, avagy ahogyan a szerző mondja, kivetítsük az egész ország területére, ezt a hiányt csak részben pótolhatja s éppen ezért talán nem is minden tekintetben megnyugtató s e mellett — sajnos — teljes eredményt aligha adhat. A megyei írásbeliség kialakulásának kutatása ugyanis oklevéltani vonatkozásokon kívül nemcsak a jog- és közigazgatás-, hanem a levéltárügy-történetet is közelről érintő feladat, Az előbbiekről és általában arról az igazgatási területről és módról, ahol, illetve ahogyan a XIV—

XV. századi megyei írásbeliség szóhoz jutott, I. pompásan rendszerezett előadásban rajzol összefüggő képet. Az utóbbiról azonban — éppen a megyei szervezet sajátosságai miatt — csak gyérr számú adatunk van ebből a korból. Nem a szerző hibája te-