Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Fekete Nagy Antal: Bezsák Miklós: A középkori magyar okleveles gyakorlat kapcsolatai a cseh okleveles gyakorlattal. Szentpétery-emlékkönyv. Budapest, 1938. / 298–300. o.

IRODALOM 299 Magyar- és Csehország között erősebb politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődtek ki, sőt hosszú időn keresztül az uralkodó közös személye is összekötötte a két országot, ami az okleveles: gyakorlat terén sem múlhatott el kölcsönös hatások nélkül. Ezeknek az okleveles gyakorlat terén kimutatható kölcsönös kapcsolatoknak és hatásoknak eddig nem sok figyelmet keltett történetét tárgyalja B. dolgozata, mely ügyesen összefoglalja mindazt, amit már eddig is sejtettünk, de irodalmi feldolgozás hiányában részleteiben és hatásaiban nem ismertünk. A kezdeti kialakulás mindkét országban közös nevezőre, a pápai és császári gyakorlatra vezethető vissza, de a hatás arányában meglehetősen nagy eltolódás állapítható meg. Míg a magyar gyakorlatra inkább a pápai udvar hatott, addig a cseh kancellária a német birodalommal való szorosabb államjogi kapcsolatánál fogva erős német hatás alatt állott. A különbségek ellenére is az írásbeliség elterjedése egyidőben indul meg a magyar és a cseh területen, egyidőben, a XII. század második felében lép fel erösebben a német hatás, ami az Árpád-háznak a cseh uralkodóházzal való többszörös rokonságával magyarázható meg. Az oklevelek formulás részei állandó kölcsönös hatással voltak egymásra e korban, de a formuláris részek fejlődése a magyar okleveles gyakorlatban több önállóságot mutat, míg a cseh gyakorlat a német hatással erősebb függőséget árul el mindenkor. Az oklevél szerkezetének állandósulása, a mandátum és chirographum kialakulása, továbbá a külső kiállítás megszilárdulása mindkét kancelláriában a XIII, sz, elején következett be. A magyar és cseh okleveles gyakorlatnak a XIII, század végéig tartó párhuzamos fejlődése főleg nyugati hatás következménye, a következő században azonban már a két gyakorlat is mind erősebben hatott egymásra, A közös uralkodó személye a két államot Zsigmond korától kezdve a középkor végéig úgyszólván állandóan összekötötte. Minthogy az uralkodók többnyire Magyarországon laktak és kancelláriájuk is itt tartózkodott, a kölcsönhatások érvényesülésére tág lehetőség nyílott, A magyar okleveles gyakorlatnak a cseh kancelláriára való befolyása ettől kezdve olyan erős, hogy a korábbi birodalmi hatást úgyszólván teljesen kiszorítja. A magyar gyakorlatnak megfelelő elhelyezkedést vesz fel a relatió feljegyzése; az adresse és a dátum szintén a magyar gyakorlathoz alkalmazkodnak. Mátyás királynak a cseh trónra lépésétől kezdve még hatványozottabban jelentkezik a magyar hatás és meg is marad egészen a középkor végéig, Magyar formát vesznek tel a cseh oklevelek belső és külső sajátságaikban, még a cseh nyelven írottak is. A pecsét használatában is érvényesülnek a magyar sajátságok, sőt több esetben magyar pecsétet alkalmaznak a cseh kiadványokon is. Az okleveles gyakorlat kapcsolatainak ismertetése mellett B, rámutat arra a szerepre, melyet a kancellária alkalmazottai