Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Bakács István János: Kirsch, Wilfried: Denkmalschutz. Wien, 1937. / 268–270. o.

1.268 IRODALOM rendszer föltételezésével azonnali és kutatás nélküli felvilágosítást elvárni akár egy egyszerű név közlése alapján. Csillagászati számok mindennél beszédesebben igazolják, hogy a közönségnek ilyen kiszolgálását lehetővé tevő cédulakatalógus elkészítése valójában gyakorlatilag a lehetetlenségek birodalmába tartozik, E helyett arra van szükség, hogy a levéltáros alaposan ismerje anyagát és legyen jóindulattal a közönség iránt, az pedig tanúsítson megértést a levéltárossal szemben. Trócsányi György terjedelmes előadásban közli a „Magyar nemzeti bibliográfíá"-ra vonatkozó, természetesen könyvtári s így e helyen megtárgyalást nem kívánó tudnivalókat. Az egyesületi közlemények közt Fitz József az Egyesület 1938. június 15-i közgyűlésének elnöki megnyitójában rendkívül érdekes, tömör helyzetképet ad a világ könyv- és általában nyomtatvány-termeléséről, mely hallatlan mértékben fokozódó iramával mindig új és új problémák elé állítja a könyvtárakat. Bisztray Gyula főtitkári jelentésében megemlékezik arról az érdekes előadásról, melyet Förster Rezső székesfővárosi vegyészmérnök mint vendég az Egyesület egyik együttes ülésén 1938. március 18-án az Országos Levéltárban tartott ,,A harci gázok hatása a könyvtári és levéltári anyagra" címen, továbbá a levéltári szakosztály felolvasó ülésein elhangzott előadásokról, melyek a Levéltári Közlemények XV, (1937) évfolyamában legnagyobbrészt nyomtatásban is megjelentek, (Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban, Markó Árpád; A hadilevéltárak külföldön, K, László József: Az 1740-ben felállított magyarországi főhadparancsnokság működése és levéltára,) Az egyesület által rendezett második könyvtárosképző tanfolyamról szóló beszámoló és a tagnévsor pótlása után az Év'könyv tartalmának francia nyelvű kivonata zárja be a kötetet, Bánrévy György. Kirsch, Wilfrieds Denkmalschutz. Wien, 1937. 8° X + 160 1, — A múlt emlékei, legyenek azok a festő, a szobrász, avagy az államgépezet munkájának eredményei, a mai közfelfogás szerint az államhatalom legteljesebb védelmére számíthatnak. A múlt emlékeinek védelme tehát elsőrendű állami feladat s az államok valóban a rendeletek, utasítások egész sorát bocsátják ki, amelyek mind ezt a célt kívánják szolgálni. Ezek útvesztőiben igen hasznavehető útmutató egy olyan kézikönyv, amilyen K.-nek előttünk fekvő munkája. Ez a ma már megszűnt osztrák szövetségi állam emlékvédelmi intézkedéseit, az egyes osztrák városok és tartományok építkezési szabályrendeleteit s a velük összefüggő rendeleteket tartalmazza. Ezek között levéltári intézkedések is találhatók. Ausztriában a levéltár-védelem egyébként közel kétszáz esztendős múltra tekinthet már vissza, hiszen Mária Terézia