Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Jánossy Dénes: Jenkinson, Hillary: A manual of archive administration. New and revised edition. London, 1937. / 258–265. o.

264 IRODALOM is úgyszólván ki lehetne selejtezni, feltéve újra, hogy azokról bő regesztát készítettek az iktatókönyvben. • További javaslata a szerzőnek, hogy az iratok nagy részét kívánatos osztályozni a szerint, amint azok bizonyos számú év leteltével selejtezhetők-e vagy sem, A legnagyobb horderejű talán az a javaslata, amely szerint lehetőleg minden selejtezést a még élő regesztratúrában kell végrehajtani. Szerinte a közigazgatás aktív irányítói ismerhetik a legjobban azokat az ügycsoportokat, „amelyekre nincs szükség," Különben is ezen eljárásra csak a nevezettek „illetékesek" és senki sem vonhatja kétségbe annak „törvényszerűségét". Senki sem bírálhatja eljárásukat csak azért, mert az kihatással van a levéltár épségére, „akármilyen sajnálatos is az a levéltár szempontjából,,." Aligha kétséges, hogy J. ezen megállapításai erősen aggályosak és ezúttal is csak ugyanabból, a fent körvonalazott felfogásból magyarázhatók, mely az „iratok" őrzése mellett nem fektet elegendő súlyt arra, hogy az iratokban a „történetkutatás forrásait" kell megőriznie, E jelentős szempontot viszont egyetlen levéltárnoknak sem szabad elhanyagolnia és feladata e nehéz probléma megoldásánál tulaj donképen csak negatív lehet: a selejtezést a lehető legkisebb, legjelentéktelenebb területre szorítani , ,, A szerző művének utolsó fejezeteiben a levéltár belső berendezésének különböző megoldásaival foglalkozik, E részben meg kell említenünk J, azon álláspontját, amely szerint az akták egyedül helyes megőrzési módjának a papírdobozokban való elhelyezést jelöli meg. Nem tekintve ezen elgondolás megvalósításának anyagi előfeltételeit, javaslata aggályosnak látszik már csak azért is, mert a dobozokban elhelyezett anyag szükségképen el van zárva a természetes légáramlástól, amit pedig maga j, is a legfontosabb tényezőnek jelöl meg a levéltárak épségének biztosítására. Valószínű azonban, hogy elgondolása a nyírkos angol klíma mellett ígen ajánlatos lehet: a kontinensen viszont aligha volna ennek különösebb jelentősége, A szerző mindezen vitatható megállapításait leszámítva kétségkívül jelentős munkát végzett a levéltár életrajzának alapos analízisével. Igen helyesen jegyzi meg már művének előszavában, hogy a „kis dolgok a nagy dolgok" a levéltárügy fejlődése során, E meggyőződése vonul végig