Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - IRODALOM - Jánossy Dénes: Jenkinson, Hillary: A manual of archive administration. New and revised edition. London, 1937. / 258–265. o.
IRODALOM. Jenkinson, Hílary; A Manual of Archíve Administration. New and revised edítion. London, 1937, 8 C I— XVI. 1—256. Nemcsak a hazai, de a külföldi irodalom is aránylag szegény levéltártani szakmunkákban. Ennek oka mindenekelőtt abban rejlik, hogy a történetírás is csak a múlt század második felében ismerte fel valójában a levéltárakban őrzött forrásanyag jelentőségét, illetve annak a történeti események hű megrajzolásánál elhatározó fontosságát. Mikor pedig ennek felismerése köztudattá vált, a levéltáraknak a forrásanyag megőrzésére szorítkozó addigi tevékenysége hatalmas feladatkörrel egészült ki: a levéltárak ugyanis a történeti forráskutatás nélkülözhetetlen műhelyeivé váltak. Ezzel aztán a levéltári anyag elhelyezésére, rendezésére vonatkozó feladatok is jelentékenyen felszaporodtak, az ily módon szerzett levéltári ismeretek, tapasztalatok pedig tovább gazdagodtak és hovatovább alapjául szolgáltak a tételes levéltártan végleges kialakulásának. A történeti segédtudományok körébe vágó ezen új tudományág első alapos összefoglalása Langlois, a párisi Arohives Nationales igazgatója nevéhez fűződik. A már levéltárrá vált regesztratúrák utólagos átrendezésének (methodizálásának) súlyos következményei, majd azok alapján a proveníencia elvének tiszta felismerése és rendszerbefoglalása a francia levéltárügy rendkívül mozgalmas fejlődéséről tettek tanúságot és Langloíst olyan tapasztalati ismeretekhez juttatták, amelyek alapján módjában állt a francia levéltárügy ismertetése során a levéltártan alapelemeit is lefektetni. Langlois munkája, mint mondánk, inkább levéltártörténetnek, mint levéltártani szakkönyvnek minősíthető. Az első nagysíkerű szakmunka Muller, Feith és Fruín holland levéltári szakemberek tollából származik, akik a provcniencia elvének egész elméletét, annak a Betreífsprinzíppel szemben megállapítható feltétlen elsőségét fejtették ki és ezért munkájuk alapvető forrássá vált a nemzetközi levéltári szakirodalomban.