Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó T. Attila: A Wesselényi-levéltár és XVI. századi magyar iratai / 205–235. o.

A WESSELÉNYI-LEVÉLTÁR 20» A) Oklevelek. 1. 1541 körül (Varsolc?). Feyerdi Ferencnek

5 valami Perechenben levő szénafüve átadásáról szóló latin nyelvű oklevele hátán három soros, e levélre vonatkozó magyar szöveg; a töredékes, nehezen olvasható és értelmezhető keltezetlen szövegrészlet a latin oklevélszöveggel

6 közel egykorú. Eredeti; a latin oklevélszöveg egy rongált negyedív egyik, a magyar a másik lapján; a latin oklevélszöveg alatt letöredezett gyűrűpecsét nyoma. 2. 1551. július 2. H. n. Body Györgynek a leleszi szentkereszt-egyháza káplánjának bizonyságlevele arról, hogy egyrészről Orozy Demeter, másrészről Kata asszony kászoni Matuznay Míklósné és Erzsébet asszony kismusají Eordógh János özvegye, mindannyi nemes személy, megegyezett, hogy az utóbbiak részint az ugpcsaí Orozy nemes faluban, részint a beregmegyei Kysmusayban levő jobbágy telkeiket minden tartozékaikkal együtt Orozy Demeternek és örököseinek adják, viszont emez a beregmegyei Ugornyán újabban telepített három ház jobbágyát Kata és Erzsébet asszonynak s örököseiknek adja úgy, hogy még 10Ö magyar forintot is fizet a cseréj ószágok értékének különbsége fejében. Eredeti; kétrét hajtott ív első három lapján.

7 3. 1551, július 23. Nagyvárad. Zoliomy Klára, Warkocz Tamás felesége végrendeleteCsak 14 bevezető és néhány közbevetett sora latin, a többi magyar nyelvű. (Záradéka:) Ezen testemontomomat tetem en ez vitezleo es | nemes zemelíek elewt, az en vram eleoth warkocz tamás eleot | tahí ferencz elewt, pelbarthhydj fekete János eleoth J külön a Missilisek csoportját sem; itt mindig az évenkénti sorban rendezett missilisek csoportjára (LXXI.) kell gondolni, B 1550-ben is említik Perecsenben (Petrí Mór: Szilágy vármegye monographiája. IV. 235, és V. 461, 1,). 6 Az oklevéliszöveg keltezése: In warsolz In die Sancti apolonie[l) 1541. E szerint az oklevél lebruár 9-én kelt, 7 Ugyanott megvan az oklevél magyar eredetije is. Levéltári Közlemények 14-