Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Kádár Jolán, P.: A Nemzeti Színház levéltára / 186–204. o.

190 P. KÁDÁR JOLÁN érdeklődés mellett tartották a válaszmányi üléseket; az ügyiratok, panaszok, kérelmek és egyéb beadványok reménytelenül halmozódva várták az őszi esőzés beköszöntését. A választmányi ülések jegyzőkönyvei s a hozzájuk tartozó ügyíratok és elszámolások, valamint a részvényes társaság évenkint tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei s a választmánynak a részvényes társasághoz intézett évi jelentései hű tükrei a színház életének és ügyvitelének s nagyon hiányosan és rendezetlenül ugyan, de fellelhetők Pest vármegye levéltárában. A vármegye archívuma szolgáltatja ennek a hároméves időszaknak csaknem kizárólagos levéltári forrásanyagát. A vármegye széleskörű autonómiájánál fogva a színház a vármegye belügyévé lett, s felsőbb hatóságokkal úgyszólván semmi kapcsolata nem lévén, másutt a színházra vonatkozó levéltári anyag ebből a vármegyei korszakból jóformán semmi sincsen. Csupán a színház közvetlen vezetésében szerepet játszó néhány család, így mindenekelőtt a Szentkirályi-család levéltára tartalmaz idevágó iratokat. A Pesti Magyar Színháznak ebben az időben egyetlen összeütközése van a kormányhatóságokkal Szigligeti Vazul c. drámája miatt, mely először 1838. január 30.-án került színre; V. Ferdinánd király titkos kémjelentések alapján jelentést kér a kancelláriától a darab előadásáról, melynek liberális és németellenes tendenciája nagy tetszést keltett.

6 Teljesen megváltozott a helyzet, mikor a Pesti Magyar Színház azáltal, hogy az 1840 :44. törvénycikk Nemzeti Színházzá emelte, provinciális jellegéből kilép s hivatalosan is azzá lesz, aminek a magyar köztudat már léte első percétől kezdve érezte. Az a szervezet, amellyel a Nemzeti Színházat az 1840 : 44. t.-c, felruházta, teljesen magyar különlegesség. A Nemzeti Színház kormányzását egy regnicoláris bizottság vette át, mely mindenféle kormányhatóságtól függetlenül, kizárólag az országgyűlésnek tartozott felelőséggel. Az országgyűlés felírására küldött királyi válasz ugyan azt a kívánságát fejezte ki, hogy a törvényben a helytartótanács fennhatósága világosan kifejezésre jusson; az országgyűlés válaszfelírata azonban hangsúlyozza, hogy a helytartótanács nagyobb befolyása esetén az Országos Választmány felelőssége csÖkkenttetnék. A törvényben a rendi álláspont érvényesült.

7 Az Országos Választmány jee Orsz. Ltár. (= 0. L.)< Kanc. Praes. 460/1838. 7 V. ö. az 1840. országgyűlés Iromáyai IV. köt. 123, és 175. 1.