Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Endre: A dunántúli református egyházkerület levéltára / 168–185. o.

172 TÓTH ENDRE xlezésre: az akkori kerületi gyűlésen „Mórocza Dániel táblabíró úr a levéltár rendbeszedésére, az irományoknak tárgy és betűszerinti lajstromozására megkéretett." 16 S úgy látszik, ezúttal nem eredménytelenül, mert a követ­kező évi balatonfüredi gyűlés jegyzőkönyvében olvasható, hogy Mórocza Dániel „1814-ig elkészített munkálatát a közgyűlésnek beadta." 11 A munka további folytatására azonban nem vállalkozott, s megbízásáról leköszönt, Mórocza munkája az eddigi meddő kísérletezések után méltán felkeltheti az érdeklődést. Említettük, hogy Tóth Ferenc a levéltár rendezésének elvéül a kronologikus el­rendezést választotta. Mórocza viszont a megbízást az „iro­mányoknak tárgy és betűszerinti lajstromozására" kapta. Jóllehet csak lajstromozásról van szó, ez végrehajtva mégis magában foglalta volna a tárgy szerint való valóságos el­rendezést, újraosztást, mely a már megkezdett időrendi elrendezéssel szemben semmi esetre sem lett volna sze­rencsés. Lajstromot azonban a levéltár anyagában ez idő­ből nem találhatni, találhatni ellenben egy kézírású köny­vet, melynek ez a címe: „A főtisztelendő dunántúli Helo. conf. tartó egyházkerület jegyzőkönyvei első darabjának tartalma." A 86 nagy oldalra terjedő munka a második jegyzőkönyv tartalmát is magában foglalván, egészen az 1814. évi júniusi kerületi gyűlésig halad. Minden ok meg­van rá, hogy a munkát azonosnak tekintsük az 1842-ben bejelentett „munkálattal" és bemutatott lajstrommal. Lé­nyegében Mórocza így is az eredeti megbízásnak tett eleget, de a megoldás formailag mégis megmásult. Móro­cza megbízása úgy szólt, hogy az íratok lajstromozását akként végezze el, hogy „az illető irományokat csomó­ként téritvény mellett átvévén, saját lakhelyén munkála­tát elkészítse, ennek bevégeztével az irományokat levél­tárba visszaadja." 18 E tág megbízást Mórocza úgy végezte el,hogy az egyházkerületi közgyűlések jegyzőkönyvéből minden egyes jegyzőkönyvi pontnak tartalmát lejegyezte s mellé odaírta, hogy a levéltárban hány darab akta vo­natkozik erre a jegyzőkönyvi pontra. A könyv oldalai a következő rovatokra oszlanak: 1. lapszám, 2, év, 3. jegy­zőkönyvi pontszám, 4. tárgy, 5. kapcsolatos darabok. Vég­eredményben tehát sem „betűszerinti", sőt még szorosan 18 U. o. 1841. — 6. 17 U. o. 1842. — 44. 1S U. o, 1841. — 6.

Next

/
Thumbnails
Contents