Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: A vármegyei jegyzőkönyv / 142–167. o.

146 FŐGLEIN ANTAL riatus) ügyeket és számadásokat kellett bejegyezni.

8 Gömör vármegye háromféle jegyzőkönyvet vezetett.

9 Sáros vármegye már a XVII. század végén háromféle jegyzőkönyvet kezdett vezetni: ,,Criminalia"-t, „Politica et Juridica"-t és M

Portionalía"-i 1771-ben a vármegye új rendszert léptetett életbe s „Circa Politica", „Juridica", „Oeconomica", „Urbarialia", 1780-tól pedig az első három mellett negyedikként a „Privatoirum instantias" c. jegyzőkönyveket kezdte vezetni.

10 Liptó és Trencsén vármegye is négy-, Arad vármegye öt-,

11 Csongrád vármegye pedig hétféle jegyzőkönyvet vezetett.

12 A legtöbb vármegyénél azonban az egységes közigazgatási (politikai) és az utóbb ebből kivált ítélőszékí (sedrialis) jegyzőkönyv maradt használatban. A XVIII. századi jegyzőkönyvek sorozatában II, József alkotmányellenes korszakából, tekintve, hogy a vármegyék rendéi közgyűléseket nem tarthattak, az 1785— 1790. évi jegyzőkönyvek hiányoznak, A jegyzőkönyveket általában a régi hivatalos latin nyelven írták; de nem ritkák bennük a magyar nyelvű bejegyzések sem, főleg a nádorhoz intézett felíratok, jelentések, a szomszéd társhatóságokhoz küldött „atyafiságos" megkeresések, levelek s a felvett tanúvallomások. Az árszabások is rendesen magyar nyelvűek, a kihirdetés szövege szerint. A II, József németesítő politikája által kiváltott nemzeti önérzet ós ellenhatás azután arra késztette a vármegyéket, hogy 1790-től kezdve beszűntessék a latin nyelv használatát. Hont, Nógrád, Gömör, Abauj, Sopron, Arad, Borsod, Ung, Ugocsa, Békés, Bihar, Csanád, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Torontál, Komárom stb. vármegyék sorra magyar nyelven kezdték vezetni jegyzőkönyveiket, S minthogy a kormányszék továbbra is a latin nyelvhez ragaszkodott, a felküldött jegyzőkönyvi másodpéldányokat, illetve kivonatokat a vármegyék lefordították ugyan latínra, de a közgyűlésen, a tárgyaláson s a jegy8 Sziklay János és Borovszky Samu: Nyitra vármegye, (Magyarorsz. vármegyéi és városai, 1898), 590. 1. 6 Főglein Antal: Gömör vm. levéltára. Lev, Közi. 1933. 211. I. 10 Tóth Sándor: Sáros vm. monogr, II, (Budapest, 1910) 133— 135. 1, 11 Márki Sándor: Arad vm. és Arad város tört, II, 2. (Arad, 1895), 632, 1. 12 Kolosvári-Óvári: í. m. IV, 1. 697,, 712,, 714., 764,; II. 422— 424.; III. 389., 390. 1.