Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.
A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 141 A tanács és az írodaígazgató a segédhivatalokkal írásban érintkezett, s azok, ha valamit jelentettek, ugyancsak írásban tették. Közülük elsősorban az irattár kapott gyakran írásbeli megbízást, főleg régebbi iratok kikeresésére és csatolására. Fennmaradt levéltára a tanácsi és irodaigazgatói rendeleteken, s az azokra adott jelentések fogalmazataín kívül elsősorban a csatolt iratok jegyzékeit (elenchi) tartalmazza. Az irattárnák is külön szolga (famulus) állott rendelkezésére, akinek 1806-ban kelt utasítása hűséget, szorgalmat, józan életet és hivatali titoktartást kötött lelkére, aminek megtartására esküt is tett. Engedelmességgel és tisztelettel elsősorban a segédhivatalok főnökének, az irodaigazgatónak tartozott. Közvetlen felettesei az irattárnok és az alírattárnok voltak, akiknek rendelkezéseit minden tekintetben ellenkezés és nyakasság nélkül kellett végrehajtania. A hivatal többi tisztviselőjének is megadta a köteles tiszteletet, hivatalos utasításaiknak legjobb tudása szerint tett eleget. Kinyitotta és bezárta a hivatalt, ezért elsőnek érkezett és utolsónak távozott. Kitakarított és a szükséges segédeszközöket előkészítette. Télen megvizsgálta a kályhákat és azok környékét, mert a tűz okozta károkért felelős volt. A központi jegyzőkönyveket rendben tartotta, ha valamelyik kötetre szükség volt, leemelte, s használat után helyére tette. Hasonlóképpen előhozta, majd rendbe rakta az iratcsomókat is. Főfeladata azonban az volt, hogy az asztalára letett iratokat azonnal rendeltetési helyükre vitte. Az utasítás szigorúan megtiltotta, hogy a tanácsosok, titkárok, vagy fogalmazók lakására vigye a beadványokat, csak a hivatali szobákban adhatta át azokat, s útközben senkinek sem mutathatta meg. Méltánylást érdemlő ok nélkül és elöljáróinak tudtán kívül a hivatali helyiséget még egy pillanatra sem hagyhatta el, a vasár- és ünnepnapokat sem véve ki. Minthogy a tanács gondnoki teendőit egészen 1848-íg az irattárnok látta el, ő osztotta ki a fizetéseket, szerezte be és utalta ki a hivatalos munkához szükséges anyagokat, papirost, tintát, tollat, ceruzát stb., ezeknek átvételében és kezelésében ugyancsak ígénybevette a szolga segítségét. 102 < •.. f_'••••'.- Ember Győző. 102 Az 1806-i utasítást 1. Htt-í lvt,, Irattári vegyes iratok között.