Levéltári Közlemények, 16. (1938)
Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.
102 EMBER GYŐZŐ az is, hogy a király 1783-ban a postaügyi udvari főbizottságot is feloszlatta és a postaügy központi vezetését is a. kancelláriák feladatául jelölte ki. Ezzel szemben munkájukat megkönnyítette azzal, hogy az igazságszolgáltatást egészen kivette kezükből, továbbá azáltal, hogy főhatóságuk alatt több hivatalt létesített, amelyeknek hatáskörét az egész monarchiára kiterjesztette. Ilyen volt az 1782-ben megszervezett egyházügyi, az ugyanazon évben felállított tanulmányügyi, 54 az 1784-ben alakított kegyes alapítványügyi bizottság, az 1783-ban átalakított építészetügyí, 53 továbbá a monarchia harmincad- és vámügyeinek ellenőrzésével megbízott igazgatóság. E bizottságok tagjai elsősorban a két kancellária tanácsosai voltak, elnökei is közülük kerültek ki, de helyet foglaltak bennük külső szakemberek is, a tanulmányügyiben pl, a bécsi egyetem ta^ nárai. Az építészet- és a vámügyi igazgatóságnak tisztví^ selői pedig nem is tartoztak a kancelláriák hivatalnokai közé, E két utóbbinak a kancelláriák egyszerűen fölöttes hatóságai voltak, a három előbbi azonban kevesebb önállósággal rendelkezett, ügyintézésük menete bonyolultabb volt. A bízottságok elé tartozó ügyek nem közvetlenül kerültek hozzájuk, hanem a kancelláriákon keresztül, ahol iktatták őket és elintézésre kiosztották azok között a tanácsosok között, akik az illető bizottságnak tagjai voltakEzek azután a bizottságban előterjesztették javaslatukat, amit a bízottság vagy elfogadott, vagy változtatott rajta, A bízottság tárgyalásáról jegyzőkönyvet vezettek, mégpedig külön a cseh-osztrák és külön a magyar-erdélyi ügyekről. Ezt letisztázva a kancellárhoz továbbították, aki átnézte, esetleg átjavította, majd aláírta és végső jóváhagyásra bemutatta az uralkodónak, A jóváhagyott jegyzőkönyv alapján azután a kiadványok fogalmazatait az illető tanácsosok mellé beosztott titkárok készítették el, s azokat, valamint a kiadványokat is, ugyanúgy intézték el, mint a kancelláriák egyéb ügyiratait. Ezeknek az udvari bízottságoknak az országos hatóságok kebelében hasonló nevű és rendeltetésű országos bizottságok feleltek meg, amelyeknek működését lényegében az udvari bízottságok irányították, formailag azonban 54 Illetőségét 1784-ben terjesztették ki Magyarországra. 55 Teljes címe császári és királyi általános fő- és udvari építészeti igazgatóság volt. 1787-ben megszűnt, 1788-ban országos építészeti igazgatóságokat szerveztek helyette.
