Levéltári Közlemények, 16. (1938)

Levéltári Közlemények, 16. (1938) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése II., 1783–1848 : második közlemény / 58–141. o.

100 EMBER GYÖZÖ rendelkezésére, nem tudták elkerülni, hogy az előadók és a titkárok az iratokat lakásukra magukkal vigyék. Ezért elrendelte a nádor, hogy minden ügyosztály vezessen külön könyvet (liber praenotationum) arról, hogy milyen iratot, mikor, ki, kinek adott ki. A kiadott iratokat mindig átkötve és lepecsételve adják át. A fogalmazó titkárok ellenőrzésére meghagyta, hogy a fogalmazatokon ne csak az elküldés hanem a kézhezvétel napját is jegyezzék fel, amiből kitűnt, hogy a beadványt mennyi ideig tartották maguknál. 50 Ezzel egyben azt akarta elérni, hogy a jegyző­könyvet minél gyorsabban az udvar elé terjeszthessék. Mert hiába szabtak határidőt, a gyakorlatban hónapok is elteltek, amíg a kiadóhivatalban összegyűjtött, ügyosz­tályok szerint csoportosított és lemásolt javaslati ívek Bécsbe jutottak. A késedelem egyik oka az volt, hogy az egy ülésen megtárgyalt beadványok az ügyintézés további során nem maradtak együtt, hanem vagy az előadónál, vagy a titkárnál megrekedtek és csak darabonként érkez­tek a kiadóhivatalba. Ennek kiküszöbölésére a nádor most úgy határozott, hogy az egy ülésre kijelölt beadványokat, kivéve a sürgősnek jelzetteket, amelyeket soron kívül in­téztek el, az előadók együtt adják át a titkároknak, azok pedig a kész fogalmazatokkal a kiadóhivatalnak. Köte­lezte végül a titkárokat, hogy mielőtt szabadságra mennek, minden hátralékot pótoljanak, helyettesítés esetén pedig jegyzék kíséretében adják át az iratokat. 51 1845-ben a magyar hivatalos nyelv bevezetése sem változtatott semmit a tanács ügyintézésén. Továbbra is megkülönböztették az ülés elé tartozó és a folyó ügyeket. Az előbbiek jegyzőkönyveit letisztázva mindvégig a ma­gyar kancellária elé terjesztették. 52 Az élet haladásával az elintézésre váró ügyek száma egyre szaporodott, s ennek megfelelően növelni kellett a fogalmazói kar létszámát. A tanácsosi állásokat nem sza­porították elvben, a gyakorlatban azonban mindig kine­50 Ettől kezdve a fogalmazatokon a fogalmazó neve mellett nemcsak az elküldés (dini, = dimissus, t. í. conoeptus), hanem a kéz­hezvétel (all, = allatus) kelte is szerepel. 51 Htt-i lvt. Gremialia, 1809. fons 22, pos, 1. A jegyzőkönyvekre 1, még u. o, 1810, főne 15. pos. 1, 1818-ban elrendelték, hogy a dekré­tumokat azonnal el kell intézni. U. o, 1818. fons 18. pos. 1. 52 Hogy ezzel mennyire elmaradtak, mutatja, hogy az 1848-i előadói íveket már nem tudták lemásolni, ebből az évből a tanács jegyzökönyvei az eredeti íveket őrzik, nemcsak a folyó, hanem az ülési ügyekről is.

Next

/
Thumbnails
Contents