Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Berlász Jenő: A német lovagrend bécsi levéltára : „Ungarn”-csoport / 74–83. o.

A NÉMET LOVAGREND BÉCSI LEVÉLTÁRA 79 „Ungarn" cím alatt külön található és 18, átlag 7—800 lapot magábanfoglaló kvart alakú kötetbe, helyesebben kötegbe van összefűzve. Ezen aktakötegek közül csak 6 darab teljesen rendezett, 4 részben, 8 pedig teljesen rendezetlen. Az első csoportba tartozik az L, III., V., VII., VIII, és X. kötet, a második féligrendezett csoportba a VI,, IX,, XI. és XII,, a harmadik, rendezetlen és irregesztrált részben pedig a IL, IV., XIII., XIV,, XV, XVI. XVII. és XVIII. jelzésű, A rendezés tárgyi alapon történt, de elég tervszerűtlenül- Nem törekedtek arra, hogy valamennyi tárgyilag összetartozó iratot egy csoportba gyűjtsenek, hanem mindig csak egy-egy kiszemelt köteg anyagáét, így aztán a gazdasági, jogi, igazgatási, adóügyi stb. íratok nincsenek valamennyien egy helyen, hanem szerteszéjjel különböző kötetekben. Növeli e széteső rendezés hátrányait, hogy az anyaghoz semmiféle segédkönyvet, amelyből az teljesen áttekinthető lenne, nem készítettek s így meg kell elégednünk azzal a vázlatos mutatóval, amely a regesztrált kötetekben a tárgyilag összetartozó egyes csoportok, az ú. n. fasciculusok címlapján található, illetőleg azzal a rövid megjelöléssel, amely az irregesztrált kötetek tartalmára utal. Ez a tájékoztatás természetesen nem a legtökéletesebb, de a rendbeszédett '64 fascíeulusba foglalt anyagról mégis kielégítő, a rendezetlen, fascículusokba nem rakott aktákról pedig hozzávetőleges képet nyújt. Az egyes ,,kötet"-ekről az alábbi tájékoztatás adható: / kötet. Anyaga regesztrált; a 17—25. jelzésű nyolc fascículust foglalja magában. Tartalma: a Jászkunságra vonatkozó generális vizítácíók leírásai (1703—1727), azután kontribució-kímutatások és végül különféle pörös iratok (1711—1730). — A 17. fasciculusban találjuk mindenekelőtt a már fentebb is említett három vizitációs jelentést: báró Kagenekét (1703), báró Kiauét (1714) és Späet von Zwiehaltét (1727), amelyek mindegyike több különálló füzetből tevődik össze. Ezekhez csatlakozik még néhány értékes helységismertetés, mégpedig Jászberényé és a szolnoki disztriktus községeié 1700-ból, Szegedé és Szolnoké pedig ismeretlen esztendőből, — A 18. fasciculusban Kiskunhalas 1703-i és 1710-í összeírásai, továbbá az 1710-i konskripcíók eredményei és 1712-ből való katonai sorozási jegyzékek, a 19. fasciculusban az 1713-tól