Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török levéltárügy / 20–47. o.
A TÖRÖK LEVÉLTÁRÜGY 37 '«(pénzügy), näfi'a (közmunka-ügyek), iktisäd (közgazdaság), sihhije (közegészségügy), seräj (a szultáni udvar), tímár (hűbérbirtokügy), dabtlje (közrendi ügyek). Az ira^ tok 1-től folytatólagos sorszámot kaptak s csoportok szerint fadobozokban helyeztettek el. A bizottság tagjai ugyanakkor az iratokról arabbetűs török írással kivonatot készítettek, melyek egy-egy cédulán és két példányJban vezetett lajstromokba, sorszám szerint, latin-betűs új török írásban átgépeltettek. Nem nehéz megállapítani, hogy e módszer mind az elméleti levéltártan, mind a gyakorlati levéltárrendezés általános szempontjai szerint téves, s ellene mind alap" gondolatában, mind a kivitel részleteiben kifogások emelhetők. A ma már általánosan uralkodó proveniencía ennél biztosabb irányelveket tud adni, melynél a rendezés kevesebb ingadozásnak és határozatlanságnak lesz kitéve, s helyesebben és biztosabban halad. Az iratokat tehát — bármennyire össze vannak keverve — eredeti szerves sorozataikba kell visszahelyezni s a kiegészítő levéltári munkát (mutatózást stb.) az iratok helyreállított egykori rendszere szerint kell megcsinálni. Minthogy pedig e te< kíntetben a defterek sokszor nyújtanak útmutatást, a munkát a deftereken kell kezdeni, A deftereket — mint említettem, a raktárban vagy 7000 darab kisebb-nagyobb terjedelmű defter is őriztetik — az eddigi rendezések elhanyagolták, A török deftereket illetőleg a történetkutatás nem áll teljesen tájékozatlanul. Mind a róluk szóló általános ismertetések, mind belőlük kiadott szemelvények 20 egyaránt kétségtelenné teszik, hogy a defterek a török hivatali ügyvitelnek központi részét, hogy keleti szóképpel éljünk: píllérszerű összefoglalását, oszlopait teszik, minélfogva az ügyviteli íratok rendbeszedésénél azt kell kívánnunk, hogy a munka a deftereknél induljon meg. A deftereknek elsőbbségi sorrendet biztosítani nemcsak külső okokból látszik kívánatosnak, mint egybetartozó és tömegesen egybenmaradt anyagnak, hanem levéltárszerkezeti szempontból is, minthogy a defterek között sok kötet a levéltári 20 Az általános ismertetések alatt a nyugati könyv- és kézirattárak katalógusait értem, melyek között legjelesebb és ma is minta•szerű a Flügel-féle bécsi katalógus. Nagyobb terjedelmű defter-kiadvány eddig csak magyar fordításban jelent meg, Velics Antal (és részben Kammerer Ernő) ismert munkája.
