Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - SZEMLE - Istványi Géza: A görög levéltárak / 341–343. o.

SZEMLE 341 A központi állami levéltár kiterjedt gyűjtési és rendezési -munkálatai szilárd költségvetésen nyugszanak, amelyet az utóbbi években ugyan elég szűkre szabtak, mindazonáltal a fel­adatok megoldásához szükséges anyagi eszközöket a kormány­zat és magánosok rendelkezésre bocsátották. A központi ál­lami levéltár rendes évi budgetje 33.000 észt korona, az 1937 —1938. költségvetési évre pedig 44.000 észt korona az elő­irányzat. Legnagyobb tételt a személyi kiadások jelentik, amelyből a rendezésekre ideiglenesen alkalmazott szellemi rszükségmunkások elég tekintélyes kiadással terhelik a költség­vetést. A levéltár tanácsadóul szolgál az állami hivataloknak irattáraik kezelésében, kísérleteket végzett a hivatalos papír és tinta használatában, javaslatára kétféle papiros használatát ve­zették be, s e megkülönböztetés azon alapul, hogy az irat fon­tosságánál fogva állandó vagy csak bizonyos időre korlátozott megőrzést kíván-e, A közönség és a tanulóifjúság érdeklődé­sének fokozására a levéltár anyagából kiállításokat rendeztek, s 1938-ban az észt szabadállam 20 éves fennállása ünnepségei­ből is ki akarja részét venni, A levéltárnokok továbbképzését az állami levéltár által rendezett levéltári napok (meetíngek) szolgálják, az utóbbi 5 év alatt 21 összejövetelt tartottak, amelyeken 31, leginkább gyakorlati vonatkozású levéltári értekezést olvastak fel és be­széltek meg. A központi állami levéltár tisztviselői ezenkívül a napi sajtót és a. rádiót gyakran felhasználják a levéltárügy­nek a nagyközönség szélesebb rétegeiben való népszerűsítésére. Olexík Ferenc. A görög levéltárak szervezete még igen kezdetleges álla­potban van. Csak 1914-ben teremtette meg Venízelosz kormá­nya a levéltári törvényt, ekkor állították föl a görög Állami levéltárat Athénben, Csak ezóta van modern értelemben vett levéltárvédelem Görögországban. Addígelé az igen gazdag és bő levéltárak kezelését semmi rendelet, intézkedés nem szabá­lyozta. Az állami hatóságok levéltárai helyiséghiány miatt egyre-másra hajtottak végre selejtezéseket s ezeknél természe­tesen éppen nem a tudományos, hanem a gyakorlati aktuális, politikai ós jogi szempontok érvényesültek. Ily módon semmi­sült meg javarészében az egész a tudomány mérhetetlen kárára az 1830-as években föloszlatott kolostoroknak a közoktatási mi­nisztériumban összegyűjtött levéltára. Az új Állami levéltár­nak azért egyik legfontosabb törekvése, hogy a szétszóródott levéltári testeik anyagát, amennyire ma még az lehetséges, összevásárolja és rekonstruálja, A görög levéltárügynek a legfőbb irányítója ma a közok­tatásügyi miniszternek alávetett athéni állami levéltár [revixá ^A^%sia TOÜ Kgarovs), Ennek törzsanyagát a királyi udvar és a minisztériumok 50 évnél idősebb iratai teszik ki. De a görög szabadságharc előtti töröik hatóságok iratai nincsenek itt. Itt

Next

/
Thumbnails
Contents