Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - SZEMLE - Vörös Márton: A svéd levéltárügy 1934–1936-ban / 331–336. o.

SZEMLE 33t irat tájékoztat a Belgiumban lévő összes levéltárakról készített leltárakról is, melyek a fent ismertetett tanfolyamok kiadványai után jelentek meg. Munkatársaink tudományos elismeréséhez tartozik, hogy Sabbe-nak a folyóirat XI. évf. (1934) 7—33, lapjain a „Gazdasági levéltárakról" írt tanulmányát az Archivalische Zeitschrift 44, kötete (113—130.) teljes egészében átültette német nyelvre. A folyóirat a könyvtári és levéltári irodalom külföldi eredményeit is figyelemmel kíséri s a magyar levéltári irodalom törekvéseiről is tudomást vesz. így a folyóirat XIV, évfolyamának (1937) 2, számában (148 —149- lap) L, V. M. tollából rövid beszámolót találunk Szabó Istvánnak a Levéltári Közlemények 1936. évfolyamában a magyar levéltári irodalom feladatairól megjelent tanulmányáról. A cikkíró hangsúlyozza, hogy „Szabó István ímpulzíója alatt a Levéltári Közlemények terve és programmja úgy módosult, hogy tökéletesen megfelel a levéltártan (archivéconomie) ^ mai követeléseinek és törekvéseinek", Komoróczy György. A svéd levéltárügy 1934—1936-ban. — Amint a svéd levéltárügyről a Levéltári Közlemények 1936. évi számában megjelent rövid összefoglalás záró soraiban említettük, a legfontosabb kérdéssé a több helyre szétosztott, a jelenlegi szakkövetelményeknek meg nem felelő s alkalmatlan épületekbe elhelyezett állami levéltárnak, a nemzet jóhíréhez méltó, egyesítése és elrendezése lett. A svéd Levéltári Közleményeknek (Meddelanden), mint minden évi jelentése, az 1934. évi is ezzel kezdődik s ennek a kérdésnek tárgyalásával nyitja meg az állami levéltár évi jelentését az 1935. és 1936. években is, Az első királyi leirat még 1928. július 14-én kelt s ezt megelőzően a revizorok 1927, évben végzett vizsgálatuk eredményeként jelentették a svéd állami levéltárak tarthatatlan helyzetét. A királyi leirat utasította az állami építészeti elnökséget (byggnadsstyrelsen), hogy a levéltár vezetőségével egyetértően készítsék el a levéltár rendezését szolgáló építési terveket. 1934. augusztus 29-én tartott ülésen egy új székház építésének szükségét egyöntetűen megállapították s egyelőre két különböző helyet választottak ki a terv kereszülvitelére: a Karlaplan (Károly-tér) nagy, üres, de jellemzően északi, gyönyörű parkkal díszített telkét, vagy pedig az előkelő Strandvägen (ahol másfél évtizedig a magyar követség is székelt) meghosszabbításának területét. Az előbbi alternatíva az 1935, évben már arra az egy tervre szorítkozott, amelyik a Strandvägen féle megoldást javasolta, olyanformán, hogy az Engelska Kyrkan (Angol templom) mögötti enyhe sziklamagaslat építészeti előnyeit, a környezet előnyös arktísztikus hatásait kihasználva építsenek,. De ugyanekkor felmerült egy új s a megoldáshoz legközelebb lévő terv, amely az említett helytől nem messze fekvő állami laktanya hatalmas és eléggé nem kihasznált épülettömbjeit is számításba vette, A költségvetési