Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - SZEMLE - Paulinyi Oszkár: Bittner Lajos / 315–321. o.

SZEMLE 319 minden egyes állagát fölölelő részletes leltár adja, mint a levéltári anyag genetikus fölépítésének meghatározására irányuló minden további munka nélkülözhetetlen alapja. E részletes leltár az ú. n, „Generalkatalog" tulaj donképen csa'k belső, házi használatra készült. Munkába vétele még Károlyi Árpád igazgatóságához (1909—1913) fűződik „és 1916-ban nyert befejezést, A leltár a jelleg (ill. tárgy) általános megjelölésével, a kötet- és csomószám, a történetesen megállapítható proveniencía és a raktározási hely feltüntetésével a fennálló felállítási rend szerint külön-külön veszi föl a levéltárnak minden egyes állagegységét, A levéltár e főleltára az anyagnak tényleges felállítási rendjét tükrözteti, amint az az idők folyamán a különböző és teljesen tervszerűtlenül alkalmazott mesterséges fölállítási rendszerek következtében az iratok eredeti irattári egységének gyökeres fölforgatásával kialakult. Ezeknek a megbolygatott, sőt gyakorta teljesen megsemmisített irattári egységeknek a meghatározása alkotja a Staatsarchiv tudományos alapokra fektetett új munktervének második szakaszát. A nagyszabású, a levéltárnak mínden egyes állagegységét a maga történeti kialakulásában nyomon követő és az eredeti irattári egységek megállapítását célzó munkához a szilárd alapot a Staatsarchivnak az alapítási évéig (1749) visszanyúló házi irattára szolgáltatta, Utóbbinak a 80,000-et meghaladó ügyiratai aprólékosan földolgoztattak annak a megállapítása céljából: mikor? mely hatóság által? melyik hatóságnak? minő iratállagok adattak át? melyik hatóság irattárának voltak azok részei és a levéltári kezelés során melyik állagegységbe osztattak be? Az 1910—1916, évek folyamán készült főleltárnak az adatait az egyes íratcsoportok irattári provenienciájára és levéltári kezelésére vonatkozó ilyetén aprólékos megállapításokkal egészítve ki, állott elő azután a Staatsarchivnak az a történeti általános leltára,

7 amelynek eddig három kötete jelent meg, A hármas munkatervet önálló hivataltörténeti monográfiák sorozata zárja be.

8 A közigazgatástörténet eddigi, jobbára a külső történet felé forduló irányával szemben a Staatsarchiv hivataltörténeti kutatásai a fősúlyt a hivatalok belső történetére helyezik, hogy a mindenkori ügyvitelnek aprólékos tisztázásával világos képet nyújtsanak a Staatsarchivban őrzött egyes 7 Gesamtinventar des Wiener H, H. u. Staatsarchivs, herausgegeben von L. Bittner. Részletes méltánylásával folyóiratunk a még hátralévő kötetek megjelenése után legközelebbi évfolyamában fog foglalkozni. 8 A Staatsarchiv e hivataltörténeti monográfiái közül eddig megjelent: L. Gross: Die Geschichte der deutschen Reichskanzlei, Wien, 1933, — J. K. Mayr: Geschichte der Staatskanzlei unter Metternich, Wien, 1935. — és Metternichs geheimer Briefdienst, Postlogen u. Postkurse, Wien, 1935.