Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Vácz Elemér: Zernik, Fr.: Über den Einfluss von Gaskampfstoffen auf Archivalien. Archivalische Zeitschrift, B. 44. 1936. / 285–287. o.

286 IRODALOM és egészséges reakcióként, magával hozta a légvédelem kérdéseinek felvetését és a légvédelem szempontjából — már a béke időben is — szükséges intézkedések megtételét, A légvédelem mindjobban előtérbenyomuló kérdése felhívta a figyelmet a levéltárak anyagának a megvédésére is. — Z. fenti cikkében a gáztámadásnak, illetve az egyes gázoknak a levéltári anyagokra gyakorolt hatását vizsgálja. Köztudomású, hogy légitámadás alkalmával a robbanó és gyújtó bombák mellett számolni kell gázbombákkal is. Azonban míg az előbbieknek gyújtó és romboló hatásával szemben a szükséges intézkedések már csaknem a legapróbb részletekig ismeretesek, addig a gazbambák hatása, jelen esetben főkép a levéltári anyagokra gyakorolt hatása, mindezideig homályos volt. Z, felhasználva az ezen a téren végzett kísérletek eddigi eredményeit, azok alapján világos és áttekinthető képet nyújt az egész kérdésről. Elméletileg kétségtelen, hogy a gázoknak kémiai romboló hatásuk van. Egyes gázok, mint pl, a klór vagy a bróm, megváltoztatják a levéltári anyag színét- Más gázok, mint a klórpikrin, oxidálódva hatnak. A folyékony gazok kárt okozhatnak közvetlenül az anyagban és közvetve, még hosszabb idő múlva is, az anyagon keresztül az azzal foglalkozókat veszélyeztetik. Kísérleteket, különböző gázoknak a levéltári anyagokra gyakorolt hatására vonatkozólag, először a bajor állami levéltár főigazgatója végeztetett. A kísérleteknél négyféle harcgáz csoportot vizsgáltak meg: a könnyfakasztó, a kék-, zöld- és sárgakereszt harcgázanyagokat. A szerző részletesen foglalkozik ezekkel a kísérletekkel. Fejtegetései során megtudjuk, hogy a levéltári anyagra az első csoportba tartozó harcgázok (brómaceton, klóracetofenon), melyeknek alkalmazása légitámadás esetén nem is valószínű, nem igen veszélyesek. Lassú felmelegítéssel, vagy több órás egyszerű szellőzéssel a fertőzés teljesen megszüntethető. A kékkereszt gázok (diphenylarsinchlorid „clark") már nehezebben illannak, erősebb felmelegítés azonban ezeket a gáznyomokat is eltünteti. Hasonló a helyzet a zöld kereszt gázoknál is, kivéve a klórgázt, melynek elfehérítő és szétmállasztó hatása a papírra már régóta ismeretes, A brómgáz is bizonyos színváltozást idéz elő egyes tintáknál és pecséttokoknál, nagyobb töménység és hosszabb ideig tartó behatás esetén, ilyen nagy töménység azonban gáztámadásnál nem jöhet számításba. A legalattomosabbak, a sárgakereszt csoportba tartozó harcgázok. Ezek közül is a legveszélyesebbek a dichlordíathylsulfíd (lost) és a phenylarsindichlorid. Ezek megtámadják már az összes levéltári anyagokat s így gáztámadás alkalmával ezek okozzák a legnagyobb kárt. Befejezésül még két dolgot tárgyal Z. A preventív intézkedéseket és a gázzal fertőzött anyag helyreállításának a kérdését. A preventív intézkedések között érdekes, bár gyakorlatilag teljesen megvalósíthatatlan az a javaslata, hogy a sárgakereszt harcgázok ellen legcélszerűbb lenne a levéltári anyagnak celofánnal való bevonása. —