Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Sinkovics István: Hubert, J.–Perrat, Ch.: Photographie au service des Archives et des Bibliotheques. Archives et Bibliotheques, 1936. / 284–285. o.

284 IRODALOM golödásából eredTe, vagy pedig az anyagban utólag eszközölt átrendezések következménye, s arra nézve sem ad felvilágosítást: arányban van-e a sokszoros tagolás az anyag terjedelmével?) Az angol flottatörténet ugyancsak hatósági eredetű dokumentumai találhatók továbbá a lordok házának levéltárában s a londoni tengerkutató intézet anyagában. Végül nagyérdekü -4 főleg ugyan inkább kézírat-jellegű, de részben szintén levéltári proveniencíájú — iratokat őriznek még a British Museum, a greenwichi tengerészeti múzeum, az oxfordi és cambridgei egyetemi könyvtárak s a Lloyd-vállalat, — Tunstall a továbbiakban a vonatkozó iratpublíkációkkal foglalkozik. A legnagyobb eredmények e téren az 1893-ban alakult Navy Records Society munka jánalk köszönhetők, mely egyesület már eddig 72 gondosan szerkesztett kötetet bocsátott ki. Szerző, ismertetvén e sorozatot, úgy szintén a hasonló tárgyú egyéb kiadványokat, mindig megjelöli, hogy a publikált anyag hol őriztetik. így a fenti közgyűjteményeken kívül azokat a családi levéltárakat is (Viseount Hood; Earl of Sandwich, Strafford stb.) megadja, melyek — az illető családok magas tengerészeti tisztségeket viselt tagjai révén — flottatörténeti dokumentumokat tartalmaznak. E kiadmányok a bennük közölt legkülönfélébb eredetű, tárgyú és természetű iratokkal mind a brit tengeri haderő történetének, mind a kiemelkedő szerepet játszott nagy angol admirálisok (Nelson, Hamilton, Rodney, Napier, Keith stb.) élettörténetének számos fontos forrásanyagát tették hozzáférhetővé. Varga Endre. Hubert, J.—

Perrat, Ch.: La Photographie au service des Archíves et des Bíblíothéques. Archives et Bíbliothéques, 1936. 7—28. 1. — A rohamosan fejlődő fényképészeti ipar egyre kífogástalanabbul dolgozó készülékeket hoz piacra, amelyek segítségével kéziratokról és nyomtatványokról csaknem tökéletes, az eredetit minden vonatkozásban pótló másolat készíthető. Az eddig elért eredmények máris beláthatatlan lehetőségeket sejtetnek és éppen azért sürgetöleg követelik, hogy a könyvtárak és levéltárak célkitűzéseik szolgalatába állítsák a fényképezést és megoldást keressenek mindazokra a kérdéseikre, amelyek a gyakorlati alkalmazással kapcsolatban felmerülnek. Ez a tanulmány érdeklődést akar kelteni a fényképészeti úton történő irat- vagy könyvmásolás iránt, egyben azonban figyelmeztetés is, hogy a kérdés mennyire fontos és halaszthatatlan. Röviden ismerteti a különböző fényképészeti eljárásokat: a lemezzel és filmmel dolgozó régi típusú gépeiket, a mozifilmre vevő készülékeket és végül azt a megoldásfajtát, amikor közvetlenül érzékeny papírra rajzolódik le a fényképezendő írás képe, Azután megmagyarázza, hogy miben rej^lik a levéltári és könyvtári anyagról készült fénykép-másolatok alig felbecsülhető haszna, A kéziratok és nyomtatványok amúgy is véges élettartamát az állandó használat nagyon meg-