Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Bakács István János: Huter, F.: Wilhelm Putsch. Versuch einer Lebensskizze. Historische Blätter, H. 7. 1937. / 274 - Wellmann Imre: La riforma degli archivi italiani. Archivi, serie II., anno III. 1936. / 274–275. o.

274 IRODALOM véltár állapota határozza meg. Mindkét esetben a történettanár és a levéltárnok szoros együttműködése elengedhetetlenül szük­séges, de inkább a tanár ismertessen, mint a levéltárnok, mert a tanulók tudását, gondolkodásmódját, a korszak hangsúlyo­zandó vezető gondolatát ez utóbbi nem ismerheti, azt mondja a szerző, de ez a felfogás és általában a levéltárnokkal, mint tanítóval szemben cikke egész folyamán tanúsított elfogult­sága minden bizonnyal indokolatlan. (A felvetett probléma a magyar levéltárügyet is közelebbről érintheti. Nálunk a le­véltárak látogatása nincs rendszeresítve, a tantervekben és uta­sításokban nem szerepel, a növendékeket tehát pusztán a tör­ténettanár önkéntes buzgósága ismerteti meg — ha megtörté­nik — a levéltárral. A történelmi oktatás elmélyítése céljából az Országos Levéltár állandó kiállítása a célnak teljesen meg­felel.) Oinas a levéltári kiállítást arra is felhasználhatónak tartja, hogy a rendező könyveket, pecséteket, térképeket, met­szeteket tárjon a tanulók elé, miáltal a kiállított levéltári anyagot változatosabbá és érdekesebbé teheti. A rövid, de tar­talmas dolgozat elolvasása után az a benyomásunk, hogy levél­táraink feladata nem merülhet ki a tudományos feltárás és a közigazgatás igényeinek kiszolgálásában, hanem ki kell azokat a lehetőségeket is használnia, amelyeket a nevelés és tanítás terén nyújt, Olexík Ferenc, Huter, F.: Wilhelm Putsch. Versuch einer Lebensskizze. Historische Blätter 7. Heft. 1937. 89—96. L — Ismeretes, hogy Miksa császár Innsbruckban a Habsburg-család köz­ponti levéltárát fel akarta állítani. E nagy tervből csak annyi valósult meg, hogy a bécsi és az innsbrucki levél­tári anyag kormányzási szempontból bizonyos rendezést nyert. Ebben a munkában a legnagyobb érdem Putsche volt, aki 1480 körül született s 1504-ben a Gedenckbuch-ban mint kancellá­riai írnok szerepel, 1511-ben registrator, vagyis a régi iratok rendezője s mint ilyent, Miksa császár kíséretében találjuk. 1524-ben Ferdinánd Bécsbe hívja a maga korában páratlan le­véltári szaktudással rendelkező Putsehot. Nevét az 5 kötetes innsbrucki, a 4 kötetes bécsi, valamint a görzi levéltár reper­tóriuma tartotta fenn. Ezen dolgozott 1527—1547 között hol Bécsben, hol Innsbruckban, Bár nem származott nemesi csa­ládból, Innsbruckban házat, több helyen zálogbírtokot szerzett levéltárnoki munkásságának jutalmaképen. Bakács István János. La rííorma deglí archivi ítalianí. Archivi, serié IL, anno III. 1936. 143—146. 1. — Huszonnégyévi szünet után nemrég tette közzé az olasz belügyminisztérium, az ottani levéltárak (1935-í) működéséről szóló jelentését, A benne közölt összehasonlító 1 adatok a kutatás, anyaggyarapodás, kiállítások rendezése, ki-

Next

/
Thumbnails
Contents