Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Garzó József: A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének évkönyve. Szerkesztette Bisztray Gyula. Budapest, 1937. / 270–272. o.

r • A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének Évkönyve. Szerkesztette Bisztray Gyula. Budapest, 1937, 8°. 90 1. — A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1936, évi okt, 2-án tartott közgyűlése elhatározta, hogy munkásságáról a nyilvánosságnak beszámol s közzé teszi azokat az előadásokat, melyek az 1936. évi október havában tartott orsz, kongresszuson elhangzottak. Az első Évkönyv az 1937, év folyamán meg is jelent, Bisztray Gyula főtitkár szerkesztésében. A 90 oldal terjedelmű könyvet nemcsak a hívatásos könyvtárosok és levéltárosok, de mindenki nagy érdeklődéssel és tanulsággal forgathatja, akiben megvan a hajlam a könyvtárak és a levéltárak ügyei iránt. Az Évkönyv elején négy tanulmányt olvashatunk, melyek közül hármat az egyesület kongresszusának 1936. évi okt, 4-i záróülésén, egyet, a negyediket pedig az egyesület levéltári szakosztályában olvasták fel szerzőik. Az elsőt Pasteiner Iván egyetemi könyvtári főigazgató, a közgyűjtemények orsz. főfelügyelője írta a „Magyar könyvtárpolítiká"-ról, vagyis „a kormányzatnak a magyar könyvtárügyre vonatkozó tervszerű elgondolásairól és tevékenységéről," Az értékes tanulmány előbb könyvtárügyünk felügyeleti és irányító szerveinek (A Muzeumok ós Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége, a Gyüjteményegyetem Tanácsa, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa, a Bibliográfiai Központ) fejlődését adja elő Wlassics Gyula báró kezdeményezésétől, Klebelsberg Kunó gróf és Hóman Bálint alkotásain keresztül egészen a legtijabb időkig, majd a népkönyvtárí hálózat kiépítésének és a közművelődési könyvtárák fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek feltárása s az erre vonatkozó javaslatainak közlése után a tudományos könyvtárak ügyét ismerteti, Kiemeli azokat az intézkedéseket, melyeket ez iránt a magyar kormányzat könyvtárpolitíkája már eddig is tett és vázolja azokat a feladatokat, melyek e téren még megoldásra várnak. Az értekezést a könyvtáros kérdésre vonatkozó kitűnő megjegyzés fejezi be, A második tanulmány szerzője Herzog József, az Országos Levéltár főigazgatója, címe pedig: „Mi tartozik a levéltárba és a könyvtárba?" A komoly elmélyülésről tanúskodó dolgozat rámutat arra, hogy sok esetben milyen nehéz problémát jelent annak a megállapítása, hogy az illető anyag a könyvtárba, vagy a levéltárba tartozik-e? Alapos érvekkel fejti ki,