Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - IRODALOM - Jánossy Dénes: Galbraith, V. H.: An introduction to the use of the Public Records. Oxford, 1935. / 254–263. o.

260 IRODALOM a curia regisből a King's Bench és a Courts of Common Pleas váltak ki. Az előbbi hatáskörébe a büntető, az utóbbiakéba pedig a polgári peres ügyek tartoztak, míg á King's Court (curia regis) továbbra is megmaradt a statusperek szervének. A Curia Regis Rolls az utóbbi, a De Banco (Bench) Rolls és a Plea Rolls az előbbi szervek fennmaradt peres tekercs-regiszterei. Az első a római és kánonjogból, az utóbbi kettő a szokásjogból táplálkozó igazságszolgáltatás maradandó emlékei. Miután az angol késő középkori államszervezetben •— a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválása ellenére is — a közigazgatás nem szűnt meg törvénykezési funkciókat kifejteni, a Chancery és az Exchequer levéltáraiban igen nagymennyiségű jogi vonatkozású oklevél maradt fenn, melyek a Court of Chancery, illetve az Exchequer of Pleas működéséből származtak. E közigazgatási bíráskodó szervek tekercsregiszterei azonban épúgy hiányoznak, mint a Chanceryhez, vagy az Exchequerhez beérkezett levelezésé (petitiones, instantíae), proveníenciájuk tehát a Public Record Office-ba való beszállításuk alkalmával nehezen volt megállapítható. Ez az oka annak, amiért, ez archiválíákat a „Betreffsprinzip" szellemében rendezték és az „Ancient Correspondence", „Ancíent Petitions", „Ministers and Receivers Accounts", „Papai Bulls" stb. mesterségesen felállított levéltári „gyűjtemények "-ben süllyesztették el. A királyi közigazgatás szervei a XIV. század óta nagy változáson mentek keresztül. A parlament ugyanis már hosszú idő óta arra törekedett, hogy reájuk befolyást gyakoroljon; ezzel szemben a király úgy védekezett, hogy ruhatárát (Royal Wardrobe) igen kiterjedt közigazgatási hatáskörrel ruházta fel, a Chancery és az Exchequer vezető állásait pedig lehetőleg saját bizalmi embereivel töltötte be. A Royal Wardrobe ezen széleskörű funkciójáról azonban nem maradt fenn számbavehető levéltár; ezirányú működése tehát csak a Chancery és az Exchequer levéltáraiból állapítható meg. Az állami organizmusban újabb, alapvető változás következett be a Tudorok abszolutizmusa idején, Különösen Erzsébet királyné érezte szükségét annak, hogy a parlament befolyása alá jutott királyi hivatalokkal szemben olyan államtitkárságot szervezzen (State Paper Office), mely közvetlenül személyének van alárendelve. Ezzel az uralkodói szuverenitás egyensúlyát állította vissza á köz-