Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten 1686–1873 : negyedik közlemény / 210–222. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 211 van, és ,,számtalan" irat vár regisztrálásra.

280 Pscherer András számára a városi tanács a magyar királyi kamara engedélyével azért szervezte meg a levéltárnoki állást, hogy az iratanyagot rendezze és a jövőben is rendben tartsa.

281 Az 1776. évet megelőző időkből csak a telekkönyvi és árvaszéki iratoknak volt egykorú mutatója: mind a kettő leltárnak készült, és az árvaszéki iratoké az is maradt, míg a telekkönyvi mutató a későbbi iratok bevezetésével tulajdonképpen iktatókönyvvé alakult át.

282 A városi törvényszék a pereket, illetőleg periratokat 1737-től kezdve a felperesek neve szerint betűcsoportokra osztva iktatta, és ez az iktatókönyv ma is érvényben levő mutatója a ,,proeessus antiqui" kategóriájának.

283 Tulajdonképpen a városi számadásokkal kapcsolatos iratok is rendezett és mutatózott anyagként foghatók fel. A város pénztárába befolyt bevételi Összegekről és a kifizetett kiadásokról vezetett számadásokat a főkamarás (Oberkammerer) állította össze. A bevételi és kiadási tételek szerint a számlák, elísmervények, nyugták és ellennyugták rendszeres csoportosítása alapján szerkesztett számadáskönyv egyszersmind a számadási iratok elenchusául szolgált. A számadási tétel száma tehát visszautal arra a számadási iratra — számlára, elismervényre stb. —, amelynek kivonataként az illető tételt a számadáskönyvbe bevezették, Ilyen értelemben a számadási iratok homogén tömege teljesen rendezett iratkategóríát alkotott. Mutatója — ha nem is valamennyi, de a legtöbb évről — elkészült a tanácsülés! jegyzőkönyveknek is. A rendezett és lajstromozott iratok közé kell sorolnunk a város kiváltságleveleit, szerződéseit és egyéb alapvető fontosságú jogbiztosító okmányait, melyek minden más irattól megkülönböztetve és helybelileg is elválasztva a jegyző külön őrizetére voltak bízva. Ezeken a most felsorolt iratfajokon kívül azonban az idők folyamán felhalmozódott iratanyag zöme híjával volt mindennemű összefoglaló rendszernek, belső irattári rendnek. Lehetséges, hogy a városi kancelláriában egymástól elválasztva külön csomókban tartották a magyar királyi ^kancelláriától, külön a helytartótanácstól és külön a kama280 V. ö. a 2. jegyzettel. 281 V. ö. a 4. jegyzettel. 282 V. ö. a 218—220. és 232. jegyzettel. 283 Szfőv. Ltár, Budai törvényszéki mutatók 1. 14*