Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A miskolci múzeumi levéltár / 185–198. o.
186 KLEIN GÁSPÁR gány és pénzek tartására is szolgálni kellett, 1833-ban készült el. Az érmek és ereklyék elhelyezése és a levéltárnak ezekkel való ellátása tehát a levéltár fényének emelése céljából történt. A levéltár fejlődését azután is nyomon követhetjük, azonban múzeumi gyarapodásáról említést ezután nem találunk. A kiegyezés után a levéltár kezdett tekintélyéből veszíteni. Az iratokhoz s ezeken keresztül a levéltárhoz fűződő jogi érdekek jelentősége csökkent s a megye sem gondolt többé annyit levéltárával, Mikor 1867-ben a levéltárban 18 darabra tört 3 ezüst áldozó kelyhet és 2 tálcát találtak, nem tudták megállapítani, hogy mikép kerültek ezek a levéltárba. Egyáltalán nem gondoltak már arra, hogy ezek esetleg a korábbi felhívásra ajándékozás útján lettek a levéltáré, de arra sem törekedtek, hogy megtartsák: leltár mellett kiadták a központi főszolgabírónak.'* Majd mikor kiderült, hogy a templomi kelyhet még 1839ben Pakota János megyei pandúr találta s 1840-ben eredménytelenül körözték tulajdonosát 7 is, akkor sem helyezték vissza a levéltárba, hanem árverésen 117 forint 60 krajcárért eladták. 8 Amíg azonban a megye a levéltár múzeumi szaporítását elhanyagolta, sőt a levéltárat is a megyeház épületének legszebb helyéről a börtön helyiségébe, majd más épületrészbe akarta telepíteni, addig Miskolc városában erős közművelődési mozgalom indult, mely 1893-ban a Miskolci Közművelődési Egylet megalakulására vezetett. Az egyesület Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület-té bővült s 1899-ben önálló múzeumbízottságot létesített, mely aztán a közművelődési egyesülettől elválva önálló közművelődési intézmény lett. A megye ekkor már örömmel karolta fel a mozgalmat, hogy a régi ref. főgimnázium épületében múzeum állíttassák fel s a közös cél biztosítása céljából bizottságot küldött ki 9 s az ugyanekkor megalakult első múzeumbízottságban 3 taggal képviseltette magát. 10 A múzeumi bizottság a szokásos múzeumi tárgyak gyűjtésén kívül könyvtár és levéltár létesítését is felada6 468 kgy. 1867. 7 1261 kgy. 1868. 8 573 kgy. 1869. 9 7 kgy- 1899, 10 641 kgv. 1899.