Levéltári Közlemények, 15. (1937)
Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Markó Árpád: Hadilevéltárak / 7–19. o.
HADILEVÉLTÁRAK 17 megállapíthatjuk azt, hogy a hadílevéltárak végleges képe még sehol sem alakult ki, mert eltekintve a helyi, nemzeti és történeti múltból eredő adottságok folytán természetesen fennálló különbségektől, nem találunk két olyan államot, amely ebben a kérdésben teljesen azonos vágányokon haladva, hadilevéltári ügyét egyformán szervezte volna meg. Az az egy bizonyos, hogy minden állam felismeri a hadilevéltárak felállításának szükségességét. Az eltérés közöttük csak abban van, hogy míg egy-két állam hadilevéltára teljesen önálló intézet, a többi államoknál a hadilevéltárak, vagy egy történeti intézet keretében, a hadtörténetet feldolgozó irodával, egy-két esetben a hadímúzeummal együtt alkotnak közös egységet, vagy pedig szervesen tartoznak az állami legfőbb levéltár kötelékébe, mint annak egyik osztályaHasonló eltéréseket látunk a külföldi ha dí levéltár aknái a levéltári személyzet létszámának kérdésében is. Az természetes is, hogy ebben a kérdésben normát felállítani nem lehet. Hiszen könnyen érthető, hogy pl. a többszázéves óriási anyagot őrző bécsi Kriegsarchívnak lényegesen nagyobb személyzetre van szüksége, mint pl. a kis bulgár, vagy cseh hadílevéltárnak. Érdekes egyöntetűséget látunk azonban a hadilevéltári személyzet kvalifikációja és hovatartozása tekintetében. A legtöbb intézetben katonatisztek mellett, levéltári szakképzettséggel és történeti szaktudással bíró polgári tisztviselők is dolgoznak. A hadsereg tisztikarából a hadílevéltárakba beosztott személyek is szintén olyanok, akik ezt a munkakört életcélnak választották. Egy-két állam, pl. Németország úgy oldotta meg a katonatisztek levéltári szolgálatának kérdését, hogy az arra jelentkező és megfelelő képzettséggel bíró tiszteket a hadsereg állományából végleg kivette és jövőjükről, stabilitásukról más úton gondoskodott. Ausztria a hadseregen belül külön csoportba, az „Offiziere des Musealdienstes''be sorolta őket. Valamennyi külföldi hadilevéltár személyi létszáma általában csekély. Ennek az a magyarázata, hogy a külföldi hadílevéltárakban rendeltetésüknek megfelelően csakis levéltári rendezői és kutatói munka folyik. Természetesen a hadílevéltárosok legtöbbje egyénileg tudományos szakírói munkásságot is folytat és ez levéltári hivatásához is tartozik. Egészen különleges a svéd ,,Kríegsarkívet" személyLevéltári Közlemények 2