Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - László József, K.: Az 1740-ben felálltott magyarországi főhadparancsnokság / 162–176. o.

AZ 1740-BEN FELÁLLÍTOTT FÖHADPARANCSNOKSÁG fjg terjedése ellen hivatalos kormányzatunk, A magyarországi igazságszolgáltatás múltját kutató jogtörténész nem íog közömbösen tovább lapozni protocollumainkban, ha azt olvassa, hogy Mária Terézia 1748, máj. 4-én megerősítette azt az ítéletet, amely szerint egy halálra ítélt gonosztevő kivégzése előtt annak hátából szíjat kell hasítani (Riemen aus dem Leib zu schneiden), és amely két másik elítélttel szemben a súlyosbított kívégzési módok legborzalmasabbjait, az elevenen való elégetést, illetve az elevenen való négyfelé fűrészelést véli all^almazandóknak.

15 A magyarországi zsidóság történetével foglalkozó historikus a katonai parancsnokságok „Schutz jud"-jainak helyzetét figyelheti meg,

lfi a cigányság történetét kutató írónak pedig egész hosszú névjegyzékeket bocsátjhatunk rendelkezésére az ország egyes vidékeinek egykori cigány lakosságáról.

17 Azt, hogy a Dunán tutajokon leereszkedő és Bátánál kikötő sváb bevándorlók egy 59 főnyi csapatát a betyárok megrohanják, kifosztják és felkoncolják,

ls nem csak a települések történetét kutató író jegyzi fel ma-, ^ának, hanem az is, aki írásában a hazánkbelí közbiztonsági állapotok fejlődésére akar rávilágítani, S ki fogja tudni jól megírni a magyarországi „misera plebs contribuens" történetét, ha irataink nyomán el nem könyveli azt a sok szenvedést, amelyet jobbágyainknak az adóbehajtás, a katonai karhatalommal végzett sok véres executío és a XVIII. századi kisebb parasztmozgalmak elfojtása okozott? Mivel a bevándorolt rácok kezdettől fogva privilegizált lakosai voltak a magyar földnek, s katonai szervezetüket, katonai igazgatás alatt formált különállásukat mindvégig megtartották, a magyarországi nemzetiségek történetét kutató író rácjaínkra nézve az adatok legnagyobb részét annál a magyar főhadparancsnokságnál találja meg, amely alá tartoztak ügyeik. A kor anyagi műveltségének képét jól lehet kiegészíteni azokkal az adatokkal, amelyek egyes katonai parancsnokok, tisztek lakásáról készített hivatalos leírásokban,

19 vagy a tisztek hagyatékához tartozó ingóságok leltárában találhatók. Azok a pompás vázlatok, színes tervrajzok és szakszerű leírások, amelyek különböző kincstári építkezések aktáihoz csatolva 15 A .magyarorszgi főhadparancsnokság levéltára, 1748—1—69. 18 U. o. 1746—1^4/1, 1746—í—20/2, Prot, 1747, 294. 1. ' 17 U, o. 1748—1—2. 18 U. o, 1747—1—1. 18 U. o. 1752—2—49.