Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

A HELYTARTÓTANÁCS ÜGYINTÉZÉSE 145 moi 71 Sőt, nemcsak azt határozták el, hogy a kiadóhiva­talból évről-évre érkező új anyagot tárgyi csoportokban állítják fel, s mindegyik tárgyi csoporthoz külön segéd­könyvet készítenek, hanem a korábbi, iratfajok és idő­rend szerinti sorozatokat is átnézték, kiválasztották a tár­gyi csoportokba illő előíratokat, s azokat is az új rendszer szerint helyezték el. 72 Csak a királyi leiratok sorozatát hagyták érintetlenül, s hogy ezt megtehessék, a fontosab­bakat lemásolták és úgy osztották be a tárgyi csoportokba. A tárgyi csoportok nagyjában a helytartótanácsi bi­zottságoknak feleltek meg. A csoportokon belül ladulá­kat, fascículusokat és numerusokat különböztettek meg, így teremtettek egyre kisebb egységeket. A levéltári jel­zetet, amit clavísnak (kulcs) neveztek, minden irat hátára rávezették és a tárgyi csoportokhoz készülő mutatókban is feltüntették. Amikor az évi iratanyagot a kiadótól át­vették, minden darabról megállapították, hogy melyik cso­portba, annak melyik ladulájába, fasciculusába és nume­rusába tartozik. A jelzetet ráírták és egyben a kiadóban készült lajstromkönyvbe is bejegyezték. Szükség esetén új numerust, fascículust, vagy ladulát kezdtek. Ha pedig az ügy egyik tárgyi csoport keretei közé sem illett, az ú. n. vegyes iratok (acta miscellanea) sorozatában helyezték el. 1769-től kezdve azután mindegyik tárgyi csoportban kiválogatták az elvi jelentőségű iratokat, külön sorozatba rakták és külön mutatókönyveket készítettek hozzájuk. Ez a munka azonban hosszú időt és nagy kitartást igényelt, bár kétségtelen, hogy rendkívül megkönnyítette az előiratok kikeresését. A régi rendszerrel szemben nem­csak az az előnye volt, hogy az összes tárgyalási iratok, tehát királyi leíratok, átiratok, jelentések, kérvények, helytartótanácsi előterjesztések és fogalmazatok, mind együtt voltak, hanem az is, hogy az előiratok több évre visszamenőleg egy helyen feküdtek. Sajnos azonban, az irattár nem tudott lépést tartani a folyton fokozódó mun­kával. 1783-ban csak a közgazdaságügyre, a vámügyre, az egészségügyre, a katonaság természetbeni ellátására és a gonosztevőkre vonatkozó tárgyi csoportok (departa­71 Az évet Balogh László irodaigazgató és társainak 1769-i Je­lentése határozza meg. Htt.-í lvt. Id. Mise, No. 65, 72 Hozzávetőleges becslés szerint az időrendben elhelyezett ira­toknak mintegy 2 /s-át áttették a tárgyi csoportokba, csak azokat hagyva régi helyükön, amelyekről nem gondolták, hogy mint előira­tokra, szükség lesz rájuk. Levéltári Közlemények 10

Next

/
Thumbnails
Contents