Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

116 EMBER GYÖZÖ csavargók (kivéve, ha egyben gonosztevők is voltak és a bíróságok elé tartoztak), továbbá az árszabályozás ügyében. Egyedül arra kellet ügyelnie, hogy a törvénykönyv rendelkezéseit és a királyi rendeletek elvi döntéseit szem elöl ne tévessze« Ez utóbbi cél elérésére meghagyta az utasítás, hogy a helytartótanács mindegyik bizottsága gyűjtse össze azokat az elvi természetű határozatokat, amelyek alapján a múltban intézkedtek és amelyeknek szemmeltartásával az ügyintézést a jövőben megbízhatóbbá és gyorsabbá tehetik. Albert herceg pedig külön bizottságot küldött ki azoknak az elvi végzéseknek (ídealía, normalía) összeállítására, amelyeket olyan ügyekben hoztak, amelyek nem tartoztak állandóan működő bizottság illetékességi körébe. Ennek az intézkedésnek köszönhetik különválasztásukat a helytartótanács levéltárában az egyes tárgyi iratcsoportok mellett még ma is külön elhelyezett elvi jelentőségű intézkedéseket tartalmazó íratok (acta ídealia). Az egyes tanácsosok és bizottságok által előkészített döntést formailag mindig a teljes tanácsülés mondotta ki. Az írodaígazgató, majd 1769. óta az előadók, illetve a bizottságok előterjesztése (relatío) fölött a tanács az 1724-i utasításban meghatározott formák között döntött. A tanácsjegyző az ügyiratokra rávezette az előterjesztés napját,

36 s hogy könnyebben dolgozhasson, a jegyzőkönyv megfogalmazásáig magánál tartotta, s azután küldötte tovább azokat. A tanácsjegyző. A tanácsülésekről a tanácsjegyző (protocollista consilií) napról-napra jegyzőkönyvet (protocollum consilíi, pr. sessíonale) vezetett, Ebben pontosan feljegyezte a jelenlevő tanácsosok neveit, amire azért is szükség volt, mert az uralkodóhoz intézett felterjesztésekben a jelenvoltakat ugyancsak meg kellett nevezni, hogy a király állandóan láthassa, kik és mikor hiányoztak az ülésekről. 36 Az irat külső behajtott lapjának jobb felső részére, az elnöki praesentata alá került a relata, amely azt az időpontot örökíti meg, amikor az ügyirattal a tanács először foglalkozott, Az 1720-as: években még nincs nyoma, de később is gyakran elmaradt, különösen a jelentésekről, amelyeken a praesentata egyben a relatio időpontját is meghatározta, A relata napja a döntés idejét is megadja,, ha az ügyben azonnal határoztak. Egyébként azonban a határozat idejét az iraton nem tüntették fel.