Levéltári Közlemények, 15. (1937)

Levéltári Közlemények, 15. (1937) - ÉRTEKEZÉSEK - Ember Győző: A magyar királyi helytartótanács ügyintézése I., 1724–1783 : [első közlemény] / 84–161. o.

116 EMBER GYÖZÖ csavargók (kivéve, ha egyben gonosztevők is voltak és a bíróságok elé tartoztak), továbbá az árszabályozás ügyé­ben. Egyedül arra kellet ügyelnie, hogy a törvénykönyv rendelkezéseit és a királyi rendeletek elvi döntéseit szem elöl ne tévessze« Ez utóbbi cél elérésére meghagyta az utasítás, hogy a helytartótanács mindegyik bizottsága gyűjtse össze azokat az elvi természetű határozatokat, amelyek alapján a múlt­ban intézkedtek és amelyeknek szemmeltartásával az ügy­intézést a jövőben megbízhatóbbá és gyorsabbá tehetik. Albert herceg pedig külön bizottságot küldött ki azoknak az elvi végzéseknek (ídealía, normalía) összeállítására, amelyeket olyan ügyekben hoztak, amelyek nem tartoztak állandóan működő bizottság illetékességi körébe. Ennek az intézkedésnek köszönhetik különválasztásukat a helytartó­tanács levéltárában az egyes tárgyi iratcsoportok mellett még ma is külön elhelyezett elvi jelentőségű intézkedése­ket tartalmazó íratok (acta ídealia). Az egyes tanácsosok és bizottságok által előkészí­tett döntést formailag mindig a teljes tanácsülés mon­dotta ki. Az írodaígazgató, majd 1769. óta az előadók, il­letve a bizottságok előterjesztése (relatío) fölött a tanács az 1724-i utasításban meghatározott formák között dön­tött. A tanácsjegyző az ügyiratokra rávezette az előter­jesztés napját, 36 s hogy könnyebben dolgozhasson, a jegy­zőkönyv megfogalmazásáig magánál tartotta, s azután kül­dötte tovább azokat. A tanácsjegyző. A tanácsülésekről a tanácsjegyző (protocollista con­silií) napról-napra jegyzőkönyvet (protocollum consilíi, pr. sessíonale) vezetett, Ebben pontosan feljegyezte a je­lenlevő tanácsosok neveit, amire azért is szükség volt, mert az uralkodóhoz intézett felterjesztésekben a jelen­voltakat ugyancsak meg kellett nevezni, hogy a király ál­landóan láthassa, kik és mikor hiányoztak az ülésekről. 36 Az irat külső behajtott lapjának jobb felső részére, az el­nöki praesentata alá került a relata, amely azt az időpontot örökíti meg, amikor az ügyirattal a tanács először foglalkozott, Az 1720-as: években még nincs nyoma, de később is gyakran elmaradt, különö­sen a jelentésekről, amelyeken a praesentata egyben a relatio idő­pontját is meghatározta, A relata napja a döntés idejét is megadja,, ha az ügyben azonnal határoztak. Egyébként azonban a határozat idejét az iraton nem tüntették fel.

Next

/
Thumbnails
Contents