Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Pálfy Ilona: Nemzetközi levéltári szervezetek / 79–98. o.

Sil PÁLFY ILONA létre a nemzetközi történészkongresszusokat, melyeket a történettudományok közös kérdéseinek s a nemzetközi érdekkel bíró történeti problémák megbeszélése érdekében már a világháborúi előtt rendszeresen összehívtak.

1 Ezeken a kongresszusokon természetesen levéltárügyí kérdések is felmerültek és pedig az érdeklődés természetéből folyó legfontosabb kérdések: a levéltári kutatási lehetőségek nemzetközi elősegítése és a történettudomány számára elsőrendű forrásanyagot őrző levéltárak megőrzésének biztosítása formájában. De levéltári kérdések nem csak a történettudományokkal szoros kapcsolatban kerülték szóba. Az 1900-ban Rómában először összeült nemzetközi könyvtári kongreszszus nyújtotta ösztönzésre a levéltárügy önállóan is kereste a megvitatásí lehetőségeket. A kezdeményezés természetesen onnan indult ki, ahol a levéltárügy tudományos művelése a kellő fokot ehhez már elérte: a belga levéltárnokok részéről. így 1910-ben Brüsszelben már a „Levéltárnokok és Könyvtárnokok Nemzetközi Kongresszus "-a ült össze, amely megalakította a „Levéltárnokok és Könyvtárnokok Nemzetközi Kongresszusa Állandó Bizottsága"-! E Brüszszelben székelő bizottságnak legfontosabb feladatául a kongresszus 5 évenként való előkészítése tűzetett ki. A rendszeresen — egyelőre még a könyvtárnokokkal együtt — összeülő kongresszusok feladata pedig többek között a nemzetközi történészkongresszusokon felvetett és onnan a levéltári kongresszus elé utalt levéltári kérdések megvitatása és az ezek megoldására irányuló törekvések ápolása lett volna. A világháború kitörése azonban ezeket a kezdeményezéseket csírájában fojtotta el. A Levéltárnokok és Könyvtárnokok 1915-re tervezett második kongresszusa már nem ülhetett Össze, s megszakadt a rendszeresen öszszehívott nemzetközi történész kongresszusok sorozata is. A világháború után a tudományos élet ís csak nehezen heverte ki az ellenséges érzések, a gyűlölködés gyógyíthatatlannak látszó mérgezését. Az 1923-ban Brüsszelben öszszeült V. nemzetközi történettudományi kongresszusra a központi hatalmak történészeit meg sem hívták! A megmérgezett nemzetközi szellem a brüsszeli Állandó Bizottság működését ís megbénította s a bizottság máig sem 1 1900-ban Parisban, 1903-ban Rómában, 1908-ban Berlinben és 1913-ban Londonban tartották az első négy nemzetközi történettudományi kongresszust, — La Cooperation Intellectuelle, 1930, 79.