Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Paulinyi Oszkár: Az iratok elhelyezése / 68–78. o.

78 PAULINYI O.: AZ IRATOK ELHELYEZÉSE ugyanis sokkal könnyebb, mint a göngyölítetté. Természe­tesen itt is a túl nagy terjedelem gyakorta már eleve ki­zárja a kiterített állapotban való őrzés lehetőségét s a főként rajzanyagnál oly fontos töretlensége a lapoknak csak a göngyölített tekercs formájával biztosítható. Mindezek, mint hangsúlyoztuk, csak általános irány­elvek, amelyeket azonban mindenkor jó szem előtt tarta­nunk. A gyakorlati kivitelt mindenkor az anyag termé­szete s formája szabja meg s nem utolsó sorban a rendel­kezésünkre álló pénzügyi keret. Utóbbi mostohasága gyakorta kényszerít sajnálatos megalkuvásokra. A hivatás szeretete azonban, a levéltárnoknak belső, hogy úgy mond­juk, lelki kapcsolata a gondjaira bízott anyaggal a leg­mostohább körülmények közt is megtalálhatja a kivezető utat. E nélkül pedig a legfényesebb felszerelés is csak az enyészet szemfedője marad. De ez a minden levéltárnok­tól elvárható lelki diszpozíció korántsem lehet és legyen menlevél a levéltári intézeteket dotáló közületek és ható­ságok szűkkeblűsége számára. Tartsák mindenkor szem előtt, hogy a mi szolgálatunk, a levéltári szolgálat nem öncélú tevékenység, hanem a tudománynak fegyverhordozó segédszolgálata. Tudományos kultúránk éltető hajszál­gyökereinek egyik csomója, amelynek elsorvasztása idővel a terebélyes fa lombozatának elsatnyulásában is jelent­kezik. Mi, ha kérünk, nem magunknak kérünk s ezt ne feledjék azok a kezek, amelyek adni hivatottak. Paulínyi Oszkár.

Next

/
Thumbnails
Contents