Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Csobán Endre: A levéltár helyisége és berendezése / 45–67. o.

A LEVÉLTÁR HELYISÉGE ÉS BERENDEZÉSE 57 seglet, másfelől a lehetőség szabja meg. A levéltár-épü­letnek két külön részre való osztása az újabb időkben új építkezési módot hozott. Eddig, minthogy az iratok súlya a falakra támaszkodott, az építészek teljes falazattal dol­goztak, hogy meg legyen a biztos statika. A legújabb építkezéseknél a raktárhelyiségeknek csak kerületi falait építik meg. Ezeket a falakat egyszerű cementburkolattal látják el, amely szolid építészeti hatást ad, különösen ha az épületet acélvázra építették. Ez esetben egyetlen vagy csak kevés raktárhelyiség van, amelynek térfogatát már eleve az építkezés előtt kell meghatároznunk, belsejét pedig úgy oszthatjuk könnyű falakkal vagy falak nélkül is terekre, amint az elhelyezendő iratok természete meg­kívánja. A térfogat megállapításánál tudnunk kell, hogy a mai állványrendszerek mellett a térnek legfeljebb 50°/o-át használhatjuk ki, ezt is csak a legmodernebb építkezési módszerrel és felszereléssel érhetjük el. Az angolok aján­lanak ugyan egy újabb módszert — erről később beszélni fogok —, amellyel a térnek csaknem kétharmadrésze ki­használható, ezt a módszert azonban a gyakorlatban még seholsem próbálták ki. A raktárhelyiségek térfogatának megállapításánál mindig számításba kell vennünk, hogy az iratok mennyisége az utóbbi években nem egyszerű szám­tani haladvány szerint szaporodik s évenként egyre több anyagot kell befogadnia a levéltárnak. A hivatalos helyiségek száma a levéltár nagyságától és forgalmától függ. Pontos számot egyetlen szakíró sem mond. Mindnyájan megegyeznek azonban abban, hogy legalább három »hivatalos helyiségnek minden levéltárban kellene lenni. Egyik a tisztviselő vagy tisztviselők dolgozó­szobája. Másik az úgynevezett kutató helyiség azok szá­mára, akik a levéltárba tudományos témák feldolgozása vagy bármilyen természetű adatok kikeresése végett jön­nek. A harmadik helyiség a hivatalszolga (k) vagy al­tisztiek) szobája. Ha kutatóteremmel rendelkezik a levél­tárunk, lehetőleg ne engedjük meg, hogy a kutatók felső­ruháikat és könyveiket, írattáskáikat a kutatóhelyiségbe bevihessék. Ez az eljárásunk már a levéltárnak erkölcsi veszélyek ellen való védelméhez fog tartozni. Ezzel a mód­szerrel akadályozhatjuk meg legelsősorban a lopást. A kutató tegye le a maga kabátját és csomagjait az altiszti szobában, amely mindenesetre a kutatóhelyiség előhelyi­sége legyen. Nagy levéltárak ezeken a legszükségesebb helyisége-

Next

/
Thumbnails
Contents