Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Kossányi Béla: Az Országos Levéltár 1935-ben / 355–360. o.

SZEMLE 357 iratok, az 1724—1849, évekből a kir. Curia polgári és büntető pereit és hivatalos levelezését magukba foglaló sorozatok, végül szintén rendeztetett és leltároztatott a budapesti kir, ítélőtáblától az 1934. évben beérkezett vegyes provenienciájú anyag. A minisztériumok levéltáraiban, a gyakran nagy rendetlenségben beszállított iratanyagot a leltározás előtt revideálni és sok esetben pótolni kell az akták egykori irattári kezelése alkalmával a segédkönyvekbe hibásan eszközölt feljegyzéseket is, E szempontból az elmúlt év folyamán átdolgoztattak a volt földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, illetve földművelésügyi minisztérium elnöki iratai az 1867—1894 évekből, Ezenkívül leltároztatott a magyar kir. belügyminisztérium 1887— 1888. évi iratanyaga is. Az előzőkben áttekintett munkálatokon kívül az Országos Levéltárban: úgy a Kormányhatósági Levéltárban, mint a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárban az 1935, évben még több, különböző rendezési illetve leltározási munka folyt. Mellőzve ezek közül a kisebbek felsorolását, még kettőnek megemlítése látszik szükségesnek, A Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár már fentebb említett ,,Törzsanyagba „Újkori iratok" címet viselő, évszám szerint rendezett gyűjteményében, minthogy ebben az iratok elhelyezésének mai rendszere mellett kutatni igen körülményes, célszerűnek mutatkozott bizonyos tárgyi csoportosítást megkísérelni, illetve a hasonló vonatkozású iratokat összesíteni. Ennek megfelelően az 1935, évben az „Újkori iratok" közül kiemeltettek az abban évszám szerint szétszórt Kossuth-íratok, s ezek a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltár „Kossuth-iratok" című gyűjteménye mellett helyeztettek el, Az „Országos Földmérési Térképtár" által a Magyar Nemzeti Múzeumi Levéltárnak annak idején átengedett, — sajnos azonban inkább csak a megmaradt országrészre vonatkozó — magyarországi kataszteri térképek 'közül az elmúlt év folyamán Győr, Mosón, Pozsony, Vas és Zala megyék térképei rendeztettek és lajstromoztattak, még pedig úgy az 1851—66. évekből származó kéziratos, ú, n, konkretualis, mint az 1867—1915. években készült nyomtatott, részletes térképek is. Az Országos Levéltár iratanyaga ez évben különösképen családi levéltárak letétbevételével gyarapodott, ami nemcsak abból a szempontból tekinthető örvendetes jelenségnek, hogy ezáltal e családi levéltáraknak biztonságosabb őrzéséről történt gondoskodás, hanem azért is, mert ily módon azok a magyar történetkutatás számára is könnyen hozzáférhetőkké válnak. Külön nem sorolván fel a kisebb levéltárakat, a nagyobb levéltárak közül felemlítendők a gróf Dessewffy-, a Márkusfalví és Batizfalvi Máriássy-, a Körösnadányi Nadányi-, a Nagykürthi és Kisj okai Takách-, valamint a gróf Takács—Tolvayés a báró Orczy családok (utóbbinak folytatólag beszállított)