Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Ila Bálint: A magyar református egyházi levéltárügy rendezése / 336–340. o.

SZEMLE 337 kívül nem őrizhetik és kezelhetik levéltáraikat — legalább a körülmények adta lehetőségek között — megfelelően. Nem régen beszélgettem az egyik falusi gyülekezet lelkipásztorával, volt iskolatársammal, aki szintén úgy nyilatkozott, hogy van a gyülekezetnek levéltára, nagy vasládában, de ő bizony nem igen tud vele mit kezdeni. Minden bizonnyal sok gyülekezetben hasonló a helyzet, ami nagyrészben az említett levéltári utasítás hiányának természetes következménye. így több helyen egyáltalán nincsenek tudatában a levéltártulajdonosok, hogy az őrizetükben levő levéltári anyag milyen értéket képvisel, E pontból, mint kétségtelenül elemi hiányból indul ki igen célszerűen az a javaslat, amelyet a ref, egyetemes konvent utasítására annak levéltárügyi bizottsága a magyar református egyházi levéltárügy rendezésére, a levéltárak mai állapotának felrajzolásával egyetemben terjesztett a konvent 1936. évi Budapesten tartott ülése elé,

1 A konvent figyelmét a levéltárügy mai rendezetlen és tarthatatlan voltára 1933-ban hívta fel Miklós Ödön nagycsepelyi lelkész, kiváló érzékkel és szaktudással mutatva rá a helyes megoldás lehető módozataira is, A konvent a memorandumra elhatározta a kérdés rendezését és Révész Imre elnöklete alatt Miklós Ödön és Szabó István előadók meghívásával megalakította levéltári bizottságát, azzal a céllal, hogy szakszerű közreműködésükkel megoldja a levéltárügy rendezésének problémáját. A bízottság nagy gonddal és körültekintéssel készített javaslata a levéltárügy terén mutatkozó legsürgősebb tennivalónak a konvent által kiadandó levéltárügyí szabályzat megalkotását jelöli meg, mert, amint fentebb láttuk, e szabályzat hiánya a bajok legfőbb kútforrása, Mível a konvent a javaslatot elfogadta és meg is bízta azonnal a bizottságot a szabályzat kidolgozásával, ennek tartalmi kereteit pozitívumként ismertetjük. Ki fogja mondani a szabályzat mindenek előtt a felelősséget a levéltárak birtokosaival szemben és ezzel elejét veszi az anyag esetleges további veszendőségének, Pontos utasítást tartalmaz a levéltár elhelyezésére, anyagának őrzésére, rendezésére és konzerválására, tekintetbe véve mindig természetesen a rendelkezésre álló lehetőségeket, Megjelöli konkrét esetek kapcsán — hiszen pl, az egyes egyházközségek fennmaradt levéltári anyaga, úgy proveniencia, mint tartalmi szempontból meglehetősen homogén természetű — a rendezés lehetőségeit, elveit és általános irányt szab a proveniencia általánosan elfogadott tudományos elve és a szükség szerint alkalmazandó 1 A levéltárügyi bizottság jelentése a magyarországi református egyház levéltári helyzetéről ki van adva a magyarországi református egyház Egyetemes Konventje Budapesten, 1936. évi május hó 6—7. napjain tartott ülésének jegyzőkönyvében 381—395, 1, (Budapest, 1936. Bethlen nyomda, az egyet, konvent hiv. kiadv.) Ugyanitt a 157—159, lapokon le van nyomtatva a konvent vonatkozó határozata. Az alábbi ismertetés a jelentés, ül. a határozat alapján készült. Levéltári Közlemények 22