Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - SZEMLE - Buday Kálmán (1908–1936) / 333 - Vácz Elemér: A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete / 333–336. o.

SZEMLE 335 dési estet — külön-külön csoportban tartott üléseken foglalkozott a kitűzött levéltári és könyvtári kérdésekkel. A közgyűlésen, melyen Fitz József, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, az egyesület és a kongresszus elnöke vázolta e kongresszusok és általában az egyesület célját, több indítvány hangzott el, melyek közül az alábbiak érintik közelebbről a levéltárnokokat, Garzó József, Kecskemét város főlevéltárnoka szóvá tette a városi levéltárnokoknak a vármegyei levéltárnokokkal szemben hátrányos elbírálását és fizetési osztályba sorolása tárgyában terjesztett be indítványt. Reámutatott, hogy míg korábban a fogalmazó-szakvizsgát tett vármegyei és városi levéltárno'kok egyformán a VIII, fizetési osztályba voltak sorolandók, addig az 1929. évi XI, t, cikk életbelépése után, mely többek között a fogalmazói szakvizsgát megszüntette, a törvényhatósági levéltárakat vezető levéltárnokok csak a IX. fizetési osztályba sorozhatok. Ugyanekkor a vármegyei levéltárnokok részére a kezdő VIII, fiz, o, továbbra is nyitva áll, mert a korábbi törvényes szabályok részükre ezt az osztályt nemcsak a fogalmazói vizsga, hanem a doktorátus esetére is biztosította. Ma a doktorátus egyformán kötelező, de — amint e tárgyban a közgyűlés határozataként a belügyminiszterhez intézett memorandum is hangsúlyozza, — „előállott az a helyzet, hogy a teljesen azonos, törvényben előírt képzettség esetén is a vármegyei főlevéltárnokok egy teljes fizetési osztállyal előbb állanak, mint a városi főlevéltárnokok." Az egyesület ezért azt kérte memorandumban a belügyminisztertől, hogy ,,... a városi főlevéltárnokok az 1929. évi XI, t. cikkben előírt képesítés fennforgása esetén abba a magasabb fizetési osztályba sorozhassanak, amely a fogalmazói szakvizsgával rendelkező, városi főlevéltárnokokat az 1929. évi XI. t. cikk életbeléptetése előtt megillette". — Csobán Endre, Debrecen város főlevéltárnoka a levéltárak nemzetközi védelmének a megszervezése tárgyában terjesztett elő indítványt. Elgondolása szerint a m. kir, kormánynak fel kellene vetni a gondolatot a népszövetség előtt s a népszövetség azután a levéltárak nemzetközi védelméről a nemzetközi vöröskereszthez hasonló intézmény létrehozása útján megfelelően gondoskodhatna. Az indítvány nem foglalkozott részletesen a kérdés gyakorlati megoldásával, csak jelezte, hogy a népszövetség valamely szervének kellene azután megállapítani azokat a helyeket, illetve azokat a levéltárakat, amelyek ezt a nemzetközi védelmet élveznék, — Trócsányi Zoltán, az Országos Széchenyi Könyvtár könyvtárnoka tett indítványt olyan egyesületi évkönyv kiadására, amely az egyesület életéről szóló beszámolás keretében a kongresszusokon elhangzott «löadások anyagát is felölelvén, a kongresszusok jelentőségét és eredményességét nagymértékben előmozdítaná, A közgyűlés Csobán és Trócsányi indítványát elfogadta, A záró együttes ülésén Pasteíner Iván: A magyar könyviárpolitika, Herzog József: Mi tartozik a levéltárba, mi a könyv-