Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Komoróczy György: Judges, A. V.: Pour la conservation et l'utilisation des archives d'enterprises en Grande-Bretagne. Annales d'histoire économique et sociale 1935. / 311–312. o.
IRODALOM 311 törekedtek befolyást szerezni egységes megőrzésükre. Az 1924ben törvénybe iktatott „Law of Property Act" 144 A. pontja, valamint az ennek végrehajtási utasítását tartalmazó 1926-os „The Manorial documents Rule" valóban korlátozza a tulajdonjogot, amikor határozottan előírja, hogy az uradalmi levéltárak fölött a „Lord of the Manor" (uradalmi szenior) felügyeletet köteles gyakorolni és vigyáznia kell arra, hogy az iratok biztonságos megőrzése biztosítva legyen. Abban az esetben, ha az uradalmak nem tudják a birtokukban lévő levéltárat kellőképen fenntartani, az országos levéltárügy élén álló „Master of the Rolls", — aki tulaj donképen a kúria elnöke, de jellemzően az angol tradicionalizmusra, megtartotta a középkorból azt a jogát is, hogy a levéltárak fölött a főfelügyeletet gyakorolja — kötelezheti őket arra, hogy vagy az Országos Levéltárnak (Public Records), vagy az általa kijelölt helyi könyvtárnak adjálk át megőrzés végett. Az uradalmi levéltárakat a „Deputy Keeper" ellenőrzik, akik a hiányokról jelentést tesznek. Ezzel Angliában a kb, 20,000 uradalmi levéltár egységes felügyelet alá került, a beszállítás és elhelyezés azonban nem volt még keresztülvihető, mert Bedford grófságot kivéve, nincsenek felállítva azok a központok, ahová az uradalmi levéltárakat el lehetne helyezni. A, egyébként közli azoknak a helyeknek sorát, amelyek depositoriumoknak vannak kijelölve. Ez a tartalma a kis tanulmánynak, amely a mozgalomról és eredményeiről világos összefoglalást nyújt. Komoróczy György. Judges, A. V,: Pour la conservation et l'utílísatíon des archíves d'entreprises en Grande-Bretagne, Annales d'histoire économique et sociale 1935, 448—450, IL — Ez a rövid, de annál értékesebb kis tanulmány az angol „vállalati" (gazdasági) levéltárak mai helyzetére derít fényt. Bemutatja az 1934-ben alakult „Council for the Preservatíon of Business Archives" célkitűzéseit. Angliában a magán- és az állami vállalati levéltáraknak ugyanis sokkal nagyobb a jelentőségük, — a történelmi fejlődés, a gazdasági élet alakulásának természetes következményeként — mint nálunk s ezért a XVI. század közepéig visszanyúló iratok megőrzése elsődleges szükséglet, A fentemlített Tanács állami támogatással társadalmi úton alakult meg, tagjai között vállalati igazgatók és könyvtár- s levéltári szakemberek foglalnak helyet, A tanácsnak a munkássága három fontos feladatban jut kifejezésre: szóbeli és írásbeli propaganda segítségével kötelessége a vállalatok vezetőit reávezetni az általuk őrzött iratok fontosságának a belátására, így biztosítani azok célszerű fenntartását; végső esetben pedig megkísérelni, hogy az iratokat a vállalat valami közgyűjteményben ideiglenes letétként, tehát a tulajdonjog fenntartásával, helyezze el, így jutott a British Museumba máris több vállalati levéltár. A tanácsnak az összes vállalati levéltárakról ín-