Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - IRODALOM - Miklósy Zoltán: Bauer, Otakar: Jihoslovanská archivní úmluva s republikou Rakouskou. (Délszláv levéltári egyezmény az osztrák köztársasággal). Časopis Archivní Školy IX. és X. évf. / 301 - Miklós Ödön: A levéltárnok feladata és készültsége [Nederlandsch Archievenblad] / 301–303. o.

IRODALOM 301 zésére sok esetben mégis mód nyílik. A helyzet természetesen nem kielégítő és javításra szorul. A szerző azt várja, hogy tanulmánya, melynek elsősorban tiszta logikája és világos jogi okfejtése ragadja meg az olvasót, más országokban is ösztönzője lesz hasonló vizsgálódásoknak, ami a kérdés tudományos megvilágításához, sőt továbbad a törvényes rendezéséhez fog vezetni. Szabó István. Bauer, Otakar: Jíhoslovanská archívní úmluva s republíkou Rakouskou. (Délszláv levéltári egyezmény az osztrák köztársasággal. — Casopís Archívní Skoly IX. és X. évf, 24—45. 1.). — A cseh levéltári iskola folyóiratában a szerző a saíntgermaini békeszerződés alapján kötött jugoszláv-osztrák levéltári egyezmény szövegét közli cseh nyelven. A szerződés alapján a jugoszláv kormány részére többek között kiválasztották a kataszteri felvételeket, a háromszögelési munkálatokat 1818tól, a nyomtatott térképek köteles példányait, az ú. n. „Josephinísche Aufnahme" részeit is, amennyiben ezek a jugoszláv államra vonatkoznak. Az egyezmény alapján olyan iratanyag is került a jugoszláv állam birtokába, mely bennünket is érdekel, így pl, a Staatsarchivből a szerb államlevéltárba vándoroltak a horvát, sziavon és szerb eredetű középkori oklevelek, a „Bosznia" és „Hercegovina" jelzésű Hungarícá4c, az „Illyríco-Serbica" gyűjtemény, a II. József által eltörölt kolostorok iratai, Karagyorgye levelezése a határőrséggel, a horvát helytartóság és a vajdaság, az illír kancellária és a katonai határőrvidék iratai, valamint Zrinyi Péter és Frangepán Kristóf (?) levelei, A Kriegsarchívból pedig átadásra kerültek pl, a karlócai szerb metropolita Bécsbe szállított iratai, a sziavon katonai parancsnokság, az osztrák-szerb önkéntes sereg és a Jellasích-féle déli hadsereg irományai 1848-ból és 1849-ből, valamint a gróf Nugentcsalád levéltára és a „Croatíca"-gyüjtemény. Az „Archiv der Ministerien des Innern und der Justiz" azóta megcsonkult gyűjteményeiből kevesebb anyag jutott ugyan Belgrádba, azonban pl. a spalatói levéltár inventáriumát és a horvát helyi statútumokat ma már szintén Jugoszláviában kell keresnünk. Tekintélyes anyag költözött tehát Belgrádba, melyre a XIX. század történetének megírásánál a magyar történetírónak is sokszor lesz szüksége. Míklósy Zoltán. A levéltárnok feladata és készültsége körül a holland levéltárosok folyóiratának (Nederlandsch Archíevenblad) utóbbi évfolyamaiban nagyszabású vita indult meg, mely a kérdést bár nem oldja meg, de sokban hozzájárul a fogalmak tisztázásához. A vita előzményei korábbi időkre nyúlnak vissza s kipattanására egy birodalmi levéltári katalógus ismertetése adott alkalmat (V. ö. Lev. Közi. IX. 328. 1.), Dr. Heeringa utrechti bir. levéltárnok itt több szisztematikai kérdést vetett fel s kiélezte azt az ellentétet, illetve felfogásbeli különbséget, ami a